Vajon melyik ország a kínai befektetések első számú célpontja Európában?

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a kínai kollégájával, Vang Jivel folytatott egyeztetését követően kiemelte, hogy ez volt a huszonegyedik személyes találkozójuk, ami mutatja, hogy a két ország mekkora jelentőséget tulajdonít a kétoldalú kapcsolatoknak. "A kínai és a magyar kormány is egyformaképpen fontosnak tartja ezen együttműködés fejlesztését (..) Magyarország már eddig is nagyon sokat profitált ebből az együttműködésből, és jó hír az, hogy a kínai kormány a jövőben is fenn kívánja tartani az együttműködést és annak magas színvonalát" - mondta.

Üdvözölte a két ország között létrejött átfogó stratégiai partnerséget, amelynek eredményeit szerinte napi szinten tapasztalni.

"Jelenleg Magyarország az Európába irányuló kínai beruházások első számú célpontja. A tavalyi évben az Európába irányuló kínai beruházások 44 százaléka Magyarországra érkezett" - húzta alá.

Illetve arra is kitért, hogy a hivatali partnere szerint a kínai vállalatok jól érzik magukat Magyarországon, annak köszönhetően, hogy hazánk a gazdasági semlegesség stratégiáját követve mind a keleti, mind a nyugati beruházásoknak otthont biztosít.

"Mi nem diszkriminálunk egy beruházót sem csupán azért, mert valamelyik égtáj felől érkezett hozzánk Magyarországra. Mindazok a beruházók, akik tiszteletben tartják a magyar törvényeket és szabályokat, szabadon működhetnek Magyarországon" - szögezte le.

Majd tudatta, hogy jelenleg több mint 4000 milliárd forintnyi értékben zajlanak nagy kínai beruházások Magyarországon, amelyek munkahelyek tízezreit hozzák létre, és biztosítják a következő évek gazdasági növekedésének alapját.

Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy a turisták száma folyamatosan bővül a két ország között, idén a kínai látogatók által Magyarországon eltöltött vendégéjszakák száma már meghaladta a koronavírus-járvány előtti csúcsot.

Tájékoztatása szerint ezért megkezdik a tárgyalásokat a légiközlekedési együttműködés módosításáról, amellyel azt célozzák, hogy tovább növeljék a kínai nagyvárosok és Budapest között közlekedő járatok számát a jelenlegi heti huszonegyről.

Emellett a felsőoktatási együttműködést is szorosabbra fűzik azáltal, hogy immár a hatodik Konfuciusz Intézetet is létre fogják hozni Magyarországon, ezúttal a Győri Egyetemen.

Érintette a mezőgazdasági együttműködés fejlesztését is, kiemelve, hogy az illetékes munkacsoportok megtartották az első üléseiket, amelyek célja az, hogy újra lehessen magyar baromfit és magyar sertést exportálni Kínába, ehhez úgynevezett regionalizációs megállapodást kellene kötni.

"Hasonlóképp, folytatjuk a háromoldalú magyar-kínai-szerb együttműködést. Ugye a Budapest-Belgrád vasútvonal építése sikertörténet. Erre alapozván egy nagy közúti határátkelőhely építését készítjük elő Magyarország és Szerbia határán, a röszkei térségben, amely szándékaink szerint Európa legnagyobb és legmodernebb határátkelője lehet. Valamint a Magyarországot Szerbiával összekötő kőolajvezeték építését is háromoldalú lapon lenne a legjobb végrehajtani" - tudatta.

A miniszter arról számolt be, hogy a józan ész alapjára kell helyezni az Európai Unió és Kína kapcsolatát is. Ennek kapcsán bírálta a kínai elektromos autóiparral szemben bevezetett vámokat, mondván, hogy azok veszélyesek az európai versenyképességre és gazdaságra nézve. "Kínai külügyminiszter kollégám világosan elmondta, hogy ők a tárgyalások hívei, tehát a tárgyalásokkal szeretnék jobbá, hatékonyabbá tenni az európai-kínai együttműködést. Én azt gondolom, az Európai Unió nem térhet ki ezen tárgyalások elől" - vélekedett.

MTI