Sajtószakmai napok a munkaügyi tárcánál

Csizmár Gábor, a munkaügyi tárca vezetője a részvevő újságíróknak elmondta, hogy a szakembereket nem lepte meg a munkanélküliségi ráta kisebb mértékű emelkedése az elmúlt hónapokban. Több tényező hatására vezethető vissza, hogy a korábbinál többen keresnek és vállalnak munkát. Ez az aktivizálódás, amit a statisztika kimutat, köszönhető mindenek előtt a reálbérek emelkedésével vonzóbbá vált állásajánlatoknak. De szerepet játszik az is, hogy a sorkatonaság megszűnésével több álláskereső fiatal jelent meg a munkapiacon, miközben a nyugdíjkorhatár változása miatt többen dolgoztak tovább az idősebb korosztályból. A statisztikán keresztül is érzékelhető, hogy a munkaerőpiac dinamikus változása miatt a korábbinál több idő esik ki a régi munkahely megszűnése és az új megtalálása között. A miniszter megerősítette: a tárca továbbra is arra törekszik, hogy láthatóvá tegye azt, ami nem látható, legyen reális helyzetkép, mert csak így lehet csökkenteni az inaktív, a munkaerőpiactól távol lévő emberek számát.


Foglalkoztatás és esély

Dr. Székely Judit, a foglalkoztatásért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkár vizsgálatok alapján ismertette, hogy a két évvel ezelőtti leépítések, gyárbezárások után szinte alig maradtak munka nélkül emberek. Az idén is, a munkaerőpiac dinamikus változása közben, a sok elbocsátás ellenére, a foglalkoztatás bővülése várható a munkáltatók széles körének megkérdezése alapján. Az új munkahelyek létrehozását csak a foglalkoztatási statisztika egyenlegében lehet nyomon követni, de a tárca kialakított egy jelzőrendszert a megyei munkaügyi központokkal, s figyelemmel kíséri a létszámbővítéseket.
A szakmai nap részvevői külön figyelmet szenteltek a megváltozott munkaképességűek, a romák és a nők foglalkoztatásának, valamint a közmunkának. A tárca szakemberei részletes tájékoztatást adtak a hátrányos helyzetű emberek munkaerő-piaci pozíciójáról, esélyeiről, a rendelkezésre álló eszközökről és arról a társadalmi összefogásról, amely ezen a téren szükséges a nem könnyű feladatok megoldásához.

Somodi Istvánné szakmai tanácsadó úgy ítélte meg, hogy a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatása iránt a jövőben sem csökken a sajtó és a közvélemény érdeklődése, hiszen 2006. év végéig alkalmazhatók csak a jelenlegi szabályok, s addig fel kell készülni az Európai Unió normáinak az átvételére. A jelenlegi dotációs rendszer, amely még a nyolcvanas években alakult ki, sok anomáliával terhelt, erős érdekek és érdekeltségek munkálnak az érintettek körében, nehéz a munkáltatók számonkérése.

Szirmai István titkárságvezető a romák foglalkoztatásával kapcsolatban megerősítette, hogy a roma kisebbségi önkormányzatok nagy segítséget adnak a különféle programok lebonyolításához. Hangsúlyozta, hogy etnikai statisztika nem készül, de becslések szerint 2004-ben mintegy 15 ezer roma vett részt közhasznú foglalkoztatásban, 2600 fő kapott bértámogatást, illetve részesült járulék átvállalásban. Sikeresek voltak a felzárkóztató képzések, de bebizonyosodott, hogy ezek csak akkor eredményesek, ha a részvevők közben jövedelemhez is jutnak. Úgy ítélte meg, hogy növelni kell a romáknak szóló célprogramokat és céltámogatásokat, hatékonyabban kell fellépni a foglalkoztatási diszkrimináció ellen.

Bálint Attila főosztályvezető-helyettes elmondta, hogy tavaly 4,4 milliárd jutott, az idén pedig 6,2 milliárd forint jut közmunkára. Ebből az összegből várhatóan 12 ezer embert tudnak foglalkoztatni. A közmunka közel másfél évszázados hagyományát folytatva az idén is esélyt és értékeket kívánnak teremteni közmunkával. Ismertette a közmunkások kereseti lehetőségeit, amely szerint a segédmunkások havi 61 ezer, a szakmunkások 72 ezer, a brigádvezetők 83 ezer, a felsőfokú végzettségűek pedig 110 ezer forintra számíthattak átlagosan. Hozzátette: a közmunka kereseti kínálatával nem avatkozhatnak bele a piaci folyamatokba.

Fülöp Edit vezető főtanácsos a nők munkapiaci pozícióját elemezte, különös tekintettel a pályakezdés, a pályamódosítás és a gyes utáni visszatérés nehézségeire.


Érdekegyeztetés

Kordás László, a tárca politikai államtitkára előadásában áttekintette a szociális párbeszéd intézményrendszerének kialakulását, fejlődését az elmúlt másfél évtizedben. Elmondta, hogy az országos érdekegyeztetésnek nincs törvényi háttere, bár több törvényben található erre való utalás. A jövőben azonban elképzelhető egy szociális párbeszédről szóló törvény létrehozása. Kiemelte a közelmúltban létrejött ágazati párbeszéd bizottságok jelentőségét a középszintű érdekegyeztetésben, aminek kedvező hatása lehet az ágazati kollektív szerződések megkötésére. Ezeknek az ágazati szerződéseknek a kiterjesztésétől, illetve a munkavállalói jogok biztosának működésétől várható a munkavállalók kiszolgáltatottságának csökkenése azokon a kisebb létszámú munkahelyeken, ahol nehézségekbe ütközik a munkavállalói érdekvédelem megszervezése.


Stratégiák, pályázatok, kedvezmények

A szakmai napon Dr. Garzó Lilla, a foglalkoztatási stratégiáért felelős helyettes államtitkár az Európa Tervvel összefüggésben tájékoztatta a részvevőket a 2007-13 közötti időszak tervezéséről, a kialakított jövőképről. Törökné Rózsa Judit főigazgató a humánerőforrás- fejlesztési operatív program helyzetéről, a pályázatok eredményeiről adott áttekintést. Lengyel János megyei munkaügyi igazgató a romák foglalkoztatását segítő Pest megyei programról számolt be. Dr. Vincze Imre igazgató-helyettes a 2005. évi foglalkoztatási kedvezményeket és támogatásokat tekintette át a vonatkozó törvények alapján.

Valamennyi témakörben kötetlen konzultáció alakult ki az előadók és a részvevő újságírók között. Az intenzív, számos részletre kiterjedő, kérdéseket és dilemmákat is felvető másfél napos szakmai fórumot hasznosnak ítélték az írott és elektronikus sajtó különböző területeit képviselő újságírók, akik személyes kapcsolatokat is kialakítottak a rendelkezésre álló szakemberekkel.