"Segédmunkások és csicskások lesznek" - 15 évesen jöhet a munka
A kormány tavaly kialakította a szakképzés új rendszerét, amelyben több gyakorlatot és lényegesen kevesebb közismereti órát kapnak a diákok. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter újabb módosító indítványa nyomán nemsokára szavaz arról a jogszabálytervezetről a parlament, amely alapján a szakiskolásokkal már a 9. évfolyamtól tanulószerződést lehet kötni iskolai tanműhelyen kívül, vállalatoknál. Vagyis: az általános iskolából kikerülve már munkába is állhatnak. A másik módosítás a szakiskolákban a közismereti tartalom arányát módosítaná minimum 33 százalékról maximum 33 százalékra.
A korábbi négyről három évre csökkentett szakképzésben a maximum 33 százalék azt jelenti, hogy 900-1000 órát kapnak majd a diákok a teljes képzési idejük alatt. "Ez arra sem elég, hogy ezeknél a gyerekeknél az írás-olvasás hiányát pótolják, sem arra, hogy a szakképesítést megszerezzék" - mondja Szenes György, a Magyar Szakképzési Társaság elnöke, aki a Bolyai János Fővárosi Gyakorló Műszaki Szakközépiskola igazgatójaként is rálát a rendszerre. "Arra már végképp semmi esély, hogy egy ennyire megcsonkított közismereti oktatási keretbe beleférjenek olyan tárgyak, mint idegen nyelv, informatika, vállalkozási ismeretek." Szenes szerint érthetetlen, miért lehet már 14 évesen cégekhez küldeni a diákokat.
"Kizárt dolognak tartom, hogy 14-15 éves, írni-olvasni alig tudó diákokkal, akiket egyébként oktatni, nevelni kellene, érdemi szakmunkát lehet végeztetni. Segédmunkások és csicskások lesznek. Majd cigarettáért meg szalámis zsemléért küldik őket" - fejti ki Szenes György. Szerinte nincs értelme annak a gyakran hangoztatott elvárásnak, hogy "munkahelyre kész szakembereket" kell képezni. Ilyen a világon sehol sincs. Attól jó egy szakmunkás, ha könnyen megtanulja az új ismereteket a munkahelyén -– mondja. Az arany középút az lenne, ha beengednénk a tanulókat már az első évben a tanműhelyekbe, ezzel sikerélményhez jutnának, de a közismereti tárgyakkal párhuzamosan tanítanánk őket a szakmájukra - állítja Szenes György.
Népszabadság
A korábbi négyről három évre csökkentett szakképzésben a maximum 33 százalék azt jelenti, hogy 900-1000 órát kapnak majd a diákok a teljes képzési idejük alatt. "Ez arra sem elég, hogy ezeknél a gyerekeknél az írás-olvasás hiányát pótolják, sem arra, hogy a szakképesítést megszerezzék" - mondja Szenes György, a Magyar Szakképzési Társaság elnöke, aki a Bolyai János Fővárosi Gyakorló Műszaki Szakközépiskola igazgatójaként is rálát a rendszerre. "Arra már végképp semmi esély, hogy egy ennyire megcsonkított közismereti oktatási keretbe beleférjenek olyan tárgyak, mint idegen nyelv, informatika, vállalkozási ismeretek." Szenes szerint érthetetlen, miért lehet már 14 évesen cégekhez küldeni a diákokat.
"Kizárt dolognak tartom, hogy 14-15 éves, írni-olvasni alig tudó diákokkal, akiket egyébként oktatni, nevelni kellene, érdemi szakmunkát lehet végeztetni. Segédmunkások és csicskások lesznek. Majd cigarettáért meg szalámis zsemléért küldik őket" - fejti ki Szenes György. Szerinte nincs értelme annak a gyakran hangoztatott elvárásnak, hogy "munkahelyre kész szakembereket" kell képezni. Ilyen a világon sehol sincs. Attól jó egy szakmunkás, ha könnyen megtanulja az új ismereteket a munkahelyén -– mondja. Az arany középút az lenne, ha beengednénk a tanulókat már az első évben a tanműhelyekbe, ezzel sikerélményhez jutnának, de a közismereti tárgyakkal párhuzamosan tanítanánk őket a szakmájukra - állítja Szenes György.
Népszabadság
Mit kezdenek a munkaerőhiánnyal a cégek? Még több erőforrást tesznek a toborzásba? Vagy jobban figyelnek meglévő munkavállalóikra?
„Krízisből Erő” – beszélgetések az újranyitásról