Sok a szabályozatlan terület a magánnyugdíjpénztáraknál

Az elnök úgy fogalmazott, mivel a - tervek szerint 2013-tól beinduló - kifizetések részletszabályait nem pontosította a kormány, azaz még ma sincs leszabályozva, hogy mennyit is kell kifizetnie a magánnyugdíjpénztáraknak, nagyon nehéz kiszámolni, hogy valójában mekkora biztosított összegről van szó.

Domokos kifejtette, egy olyan rendszer működését vizsgálta meg tíz év után először az ÁSz, amely a rendszerkockázat kezelésére jött létre. Annak ellenére, hogy az alap a magánpénztári befizetésekből jött létre, valójában az állam vállalt garanciát a magán-nyugdíjpénztári kifizetésekre.

Zöldréti Attila a vizsgálatért felelős főcsoportfőnök a sajtótájékoztatón elmondta, a garancia alapban lévő tőke 9,7 milliárd forint volt 2009 végén. Ez az összeg csupán 12 ezer fő átlagos kifizetésére nyújtana fedezetet, ami a több, mint 3 millió fős taglétszámhoz viszonyítva aránytalanul kevés - tette hozzá.

Az ÁSz jelentése szerint az alap által kezelt tőke vagyonarányos nettó hozama 2 és 13 százalék között alakult a vizsgált években. Az alap magánpénztáraktól származó bevétele 2000-ben 331,8, míg 2009-ben 1268,3 millió forint volt. A pénzügyi válság idején, 2008-ban az alap befektetett eszközei 2,4 százalékos nettó hozamot realizáltak, miközben a magánnyugdíjpénztárakban a "klasszikus portfoliónak" az értéke a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének számításai szerint átlagosan 3,76 százalékkal csökkentek.

Az Állami Számvevőszék vizsgálatában megállapította, hogy a magánnyugdíj-pénztári rendszer bevezetése az államnak 2009 végéig 2.043 milliárd forintjába került. Ez az összeg 2010-ben várhatóan 300 milliárd forinttal nő.

Az előző év végéig valamennyi, azaz 28 ezer rokkanttá vált magán-nyugdíjpénztári tag élt azzal a lehetőséggel, hogy visszalép a számára kedvezőbb társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe. A kormány által felkínált lehetőséggel, amely szerint az 52. életévüket betöltött magán-nyugdíjpénztári tagok is visszaléphettek az állami rendszerbe csaknem 62 ezer ember, azaz az érintett járulékfizetők 50 százaléka élt - ismertette az ellenőrzés eredményeit Zöldréti.

A PGA működési ráfordításai a 2000. évi 105,5 millió forintról 2009-re 143,5 millió forintra nőttek. Ennek mintegy 70 százalékát tették ki a személyi jellegű ráfordítások. Az egy főre jutó átlagkereset 2009-ben elérte a 10,8 millió forintot.
Zöldréti Attila az MTI kérdésére válaszolva elmondta, a magánpénztári befizetések, azaz az alap által kezelt eszközök sorsáról nincsen törvényi szabályozás, így nem lehet tudni, hogy amennyiben a magán-nyugdíjpénztári rendszerből nagy számban lépnek ki járulékfizetők, mi lesz a pénztárak által az alapba befizetett összegekkel.

A Pénztárak Garancia Alapja olyan biztonsági eleme a magán-nyugdíjpénztári rendszernek, amely garanciát nyújt a pénztártagok magánnyugdíjpénztárakkal szemben fennálló követeléseinek teljesítésére, amennyiben a pénztár a törvényben előírt mértékben és határidőben nem tud eleget tenni fizetési kötelezettségeinek. A rendszerben új garanciális elemként jelent meg a 2010. január 1-től bevezetett hozamgarancia, amely szerint, ha a pénztártag követelése a nyugdíjszolgáltatás megállapításakor nem éri el a megtakarítás reálértékét, a különbözetet a PGA-nak kell megtérítenie.