Strasbourgban első fokon felülírták a lelketlen jogszabályt

Nagy Béláné igazából máig nem érti a történteket, mert amikor 2010 végén kézhez vette a nyugdíj megvonásáról szóló határozatot, senki nem magyarázta el, mi a döntés oka. Csak azt tudja, hogy a korábban megállapított ötvenszázalékos munkaképesség-csökkenés mértékét a soros felülvizsgálat után negyvenre vitték le, és ezzel elvették a pénzét. Pedig egyáltalán nem érezte jobban magát. Ezért aztán pert kezdeményezett itthon, de elvesztette, aztán Strasbourgba vitte ügyét.

A strasbourgi emberi jogi bíróság kimondta: miután az ellátásra való jogosultságot már megszerezte - negyedszázadon át fizette a járulékokat -, és az állapotában később sem állt be kedvező változás, a rokkantnyugdíj megvonása sérti a tulajdonhoz való jogát. Az elszenvedett sérelem miatt a panaszosnak ötezer euró vagyoni és ötezer euró nem vagyoni kártérítés jár.

Az ítélet hivatalos szövegének kézhezvétele után azt tanulmányozni fogják, és akkor döntenek majd, hogy kívánnak-e fellebbezni - egyelőre csupán ennyit kívánt közölni az Igazságügyi Minisztérium a Nagyné versus magyar állam ügyben született strasbourgi ítélet kapcsán.

A verdikt egyébként másokra nem vonatkozik, tehát aki hasonló okok miatt veszítette el a rokkantsági nyugdíját - Nagy Béláné maga is ismer ilyen személyt -, az semmilyen kártérítésre nem számíthat. Ha azonban az illető kimerítette a hazai jogorvoslati lehetőséget, és az elutasító ítélet kihirdetésétől még nem telt el hat hónap, Strasbourghoz fordulhat - írja a Népszabadság.

Ha visszavonhatatlanul nyernek, a cél az eredeti állapot helyreállítása: kapja meg a nyugdíját 2010-ig visszamenően. Amennyiben ezt nem tudják elérni, megint perre viszik a dolgot. Ha vesztenének, következhet az Alkotmánybíróság és legvégül megint Strasbourg. Ha csak eszébe nem jut valakinek, hogy módosítani kellene azt az ostoba jogszabályt, amelyre hivatkozással egy beteg embert meg lehet fosztani a járandóságától - írja a lap.

Népszabadság