Stratégia készül a fiatalokért

Bemutatták a Magyar Ifjúság Kutatás 2016 gyorsjelentését a Magyar Tudományos Akadémián. A kutatást 2000 óta négyévente folytatják le mindig azonos módszertannal, tavaly nyolcezer magyarországi és - első alkalommal - négyezer határon túli 15-29 éves fiatalt kérdeztek meg.

Mint mondta a 2009-ben elfogadott Nemzeti ifjúsági stratégiát ideje „leporolni”. Ezért már készül a minisztériumban a Stratégia a fiatalokért, amelyet nemsokára a kormány elé terjesztenek. Ennek javaslatában többek közt benne lesz az is, hogy az első középfokú nyelvvizsga költségét vállalja magára az állam. (2020-tól kötelezővé teszika nyelvvizsgát a felsőoktatási felvételihez.)

Balog Zoltán szavai szerint "egyre több fiatal tartja Magyarországot a legjobb helynek, ahol élni szeretne." A mai fiatalok tehetségesek, nagyobb bizalommal fordulnak a jövő felé, fontos nekik a család, a közösséghez és a nemzethez tartozás.

Húsz éve nem volt ilyen magas a gyermekvállalási kedv, 2004 óta tíz százalékkal nőtt a fiatal munkavállalók aránya, és öt százalékkal csökkent körükben a munkanélküliség. Magyarországon az ifjúsági munkanélküliség az európai uniós átlag alatt van, a legfrissebb adatok szerint 11,9 százalék, sorolta az eredményeket a miniszter.

Ugyanakkor a kutatás adataiból más is kiderül: Székely Levente, a felmérést készítő Kutatópont kutatási igazgatója elmondta, hogy jelenleg stagnál a házasságban élők aránya, viszont emelkedő tendenciát mutat a házasodási kedv. A kívánt gyermekszám átlagosan 1,7, ami megegyezik a 2012-es számmal, a gyermekvállalást pedig elsősorban anyagi okok befolyásolják. Közölte azt is, hogy a fiatalok majdnem fele szerint a legnagyobb problémát az anyagi nehézségek, a létbizonytalanság és az elszegényedés jelentik a korosztálynak, ami hasonló eredmény mint 2008-ban és 2012-ben. További problémának látják a bizonytalanságot, a kiszámíthatatlan jövőt, a céltalanságot, a drogokat, az alkoholt, a munkanélküliséget és a bűnözést. Az eredmények szerint 2012 óta valamelyest nőtt a fiatalok érdeklődése a politika iránt, ugyanakkor azt is látni, hogy a közéleti témák jobban foglalkoztatják őket, mint a politikai kérdések.

A magyar fiatalok többsége liberális, jobboldali, mérsékelt, és mindenekelőtt demokráciapárti - mondta el Székely Levente.