Szabályt sértenek, hogy ne omoljon össze az ügyeleti rendszer

A fővárosi kórházak munkaügyi illetékesei szerint csak úgy tudják elkerülni a fennakadásokat, ha különböző jogviszony alapján foglalkoztatnak szakembereket. A legtöbb intézményben vállalkozó orvosokat kértek fel az ügyeleti munka ellátására, akik úgynevezett közreműködői szerződések alapján, általában magasabb óradíjjal dolgoznak, mint közalkalmazotti státusban levő kollégáik. A kórházaknak így többnyire komoly ráfizetést jelent a szükségmegoldás.

A szabadságolások is egyre zavarosabbak: egy közelmúltbeli törvénymódosítás következtében szeptember végéig a munkáltatóknak ki kell adniuk a múlt évre járó valamennyi, eddig ki nem adott szabadságot, ráadásul az idei évre járó szabadság háromnegyed részét is idén kell a munkavállalók rendelkezésére bocsátani. A kollektív szerződés módosítása alapján azonban mód van arra, hogy a szabadság egynegyed részét az esedékességi évet követő március vége helyett június végéig átvihesse a dolgozó.

Tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy az ügyeleti beosztást a tárgyhó előtti hónap 20. napjáig kell elkészíteni, miközben a módosítások értelmében a munkavállalók három nap szabadságot legfeljebb három alkalommal az általuk megjelölt időpontban az előzetes 15 napos bejelentési kötelezettség nélkül is igénybe vehetnek.

Az ügyeleti idő munkaidőként való elszámolásával kapcsolatos jogszabály-módosítás is megnehezíti a kórházak életét. Számos fekvőbeteg-ellátó a nyári hónapokban úgynevezett próbaüzemet tart, hogy olyan ügyeleti rendet alakíthasson ki, amely megfelel valamennyi előírásnak - járt utána a Napi Gazdaság.