Századvég: át kell térni a svéd nyugdíjrendszerre

Magyarországnak gazdaságpolitikai fordulatra van szüksége, ami nem lehet megszorító jellegű, ugyanakkor fenn kell tartani a fiskális egyensúlyt - mondta Mellár Tamás, a Századvég Gazdaságkutató Intézet kutatási igazgatója csütörtökön sajtótájékoztatón. A Fideszhez közel álló szakemberek által alapított intézet szerint a megszorítások csak rövid távon hozhatnak enyhülést az egyensúlyi folyamatokban, miközben ellehetetlenítik a szerkezeti átalakítás lépéseit. (A sajtótájékoztatón jelen volt Stumpf István, a Századvég Alapítvány vezetője is.)

Ez a szerkezeti átalakítás mindenekelőtt azoknak az intézményrendszereknek az átalakítása kellene hogy legyen, amelyek reformját a korábbi kormányok állandóan elhalasztották. Ilyen például a közigazgatási és önkormányzati rendszer, a nagy elosztási rendszerek, mint az oktatás, az egészségügy és a nyugdíjrendszer, valamint a vagyongazdálkodás területe. Az átalakítások eredményeként a Századvég szerint lényegesen csökkennie kell az állami jövedelemcentralizációnak és -újraelosztásnak, emellett elengedhetetlen az adórendszer radikális egyszerűsítése és az adóbürokrácia lefaragása.

A sajtótájékoztatón hangsúlyozták, hogy a nyugdíjrendszer komoly problémával küzd és ezzel valamit kezdenie kell majd az új kormánynak. Heim Péter, a Századvég igazgatóságának elnöke ennek kapcsán közölte: "A választási kampányban felmerült, svéd típusú egyéni számlás nyugdíjrendszer kialakítása nem megkerülhető, és feltehetően sokkal több lesz a haszonélvezője, mint a károsultja".

Fel kell gyorsítani a hitelesek megmentését

Heim Péter úgy véli, a banki portfóliók kitisztítását (vagyis a bedőlt hitelek áthelyezését a Nemzeti Eszközkezelő Társaságba) fel kell gyorsítania a kormánynak, és be kell fejeznie a következő 12 hónapban. Egy jobb portfólióminőség mellett ugyanis a bankrendszer képes lesz elindítani a magyar gazdaság hitelezését, ami hozzájárul a gazdaság növekedéséhez.

Jelenleg körülbelül 100 ezer jelzáloghitelszerződés van 90 napon túli késedelemben, tehát nagyjából ez lenne az az állomány, amit ki kellene vásárolnia az államnak. Az állomány értéke a hitelszerződések alapján körülbelül 450-500 milliárd forint. Nem lenne ésszerű azonban, ha az állam kifizetné a teljes összeget, ugyanis a hiteleket fedező ingatlanok piaci értéke jelenleg 50-70 százalék között lehet (emiatt Írországban például 47 százalékos értéken veszi át az állam a bankok bedőlt hiteleit).

Heim Péter szerint a rossz hitelállomány értékének 60 százalékánál nem kellene többet fizetni a bankoknak, kérdés azonban, hogy ezt a bankok le tudják-e nyelni a banki különadóval együtt. Amennyiben a bankok akarata érvényesül, akkor a kormány valószínűleg inkább 70-80 százalékos diszkontárban állapodik meg velük.

A gazdaságkutató intézet nem számol azzal a jóval nagyobb költségvetési forrást igénylő lehetőséggel, hogy a kormány lehetőséget ad minden devizahitelesnek, hogy kedvezményesen átváltsa hitelét forintra, úgy vélik, ez az ígéret csak néhány fórumon elhangzott lehetőség volt, amit a kormány végül nem emelt be a szükséges intézkedések közé. Ahogy Mellár Tamás fogalmazott: "örülök, hogy ez a lehetőség a 29 pontba nem került bele. Ez egyébként nem is lenne célszerű, mert az összes hitel kockázatát átvállalná az állam a bankoktól és az ügyfelektől".

Szabadulni kell az adósságcsapdából

A Századvég által javasolt új gazdaságpolitika alapvető célja az lenne, hogy a hazai gazdaságot ismét növekedési pályára állítsa, amellyel folytatódhatna az elmúlt években megakadt felzárkózásunk az EU-hoz. Ennek a célnak az eléréséhez legalább 4 százalék körüli GDP-növekedésre van szükség a kutatóintézet szerint, melyet nagyrészt a fogyasztás jelentős, 3-3,5 százalékos növelésével kellene elérnie az új kormánynak. Óvatosabb becslésük szerint 2014-re 3,5 százalékos potenciális növekedésre állhat rá a magyar gazdaság.

Forrás: Hírszerző