Szerbiában éri meg üzletelni

"Egy korábban nem várt koalíció alakult, az eddig a háborúiról és Milosevic nacionalizmusáról ismert Szerbiai Szocialista Párt és annak korábbi ellenfele, az Európai Szerbiáért pártszövetség között."- ezt írta nemrég a Commerzbank a balkáni országról szóló jelentésében. Az EU-tagság eléréséhez kötelező a Jugoszláviával foglalkozó Nemzeti Törvényszékkel való együttműködés, és elfogták Radovan Karadzicot, tehát elhárult egy újabb akadály az integráció útjából.

A korábbi pénzügyminiszter, Mirko Cvetkovic lesz a miniszterelnök, akitől azt várják, - és az eddigi egyeztetésekből is ez derül ki - hogy pragmatikusan az EU-s irányelveknek megfelelően tovább erősítsék a gazdaságot. Ebben a pénzügyminiszter szerepe - aki a korábbi központi bankár Diana Dragutinovics lesz - kiemelkedő, hiszen szembe kell néznie a hatalmas állami szektorral, a költséges szociális és befektetési programokkal, továbbá az üres államkasszával.

Komoly gazdasági gondok

A Commerzbank írása szerint a kormánynak biztosítania kell majd a növekedést, a költségvetés és a korlátozott külföldi támogatások keretén belül. Szerbia GDP-je az elmúlt két-három évben több mint 2 százalékkal csökkent.
A költségvetés is komoly tehernek van kitéve a választásokat megelőző ígéretek, így a nyugdíj-emelés és az adócsökkentés miatt (ez körülbelül a GDP 0,8 százaléka). Azonban a korábbi pénzügyminiszter szerint a régen elkezdett és nemrég felfüggesztett privatizációs program is meglátszik a költségvetésen: a bevételi oldalt fél milliárd euróval növelte az elmúlt években.
Az ITD Hungary honlapján a vállalkozó kedvűek további információkat találhatnak a makrogazdasági helyzetről. A közel Magyarország méretű országban 2005-ben bár csökkenő tendenciát mutatott, de még mindig magas volt az infláció és a munkanélküliségi ráta.

A 2007-es adatok alapján az előbbi 10,1, míg utóbbi 24,4 százalékos értéken állt, és komoly gond volt a magas külkereskedelmi deficit is. Magyarország egyébként Szerbia nyolcadik legnagyobb kereskedelmi partnere, a kapcsolat legjelentősebb elemei az energiahordozók, a feldolgozott termékek, továbbá a gépek és gépi berendezések exportja.

A nagy magyar cégek már ott vannak

Magyarország befektetői fontosságát emelte ki Szatmári János is, az ITD tőkekiviteli vezető tanácsadója. Szatmári elmondta, hogy 2007-ben hazánk a 482,7 millió eurós (az MNB adatai alapján) tőkekivitelével az ötödik legnagyobb partnere Szerbiának. Néhány nagyobb vállalat, mint befektető már régóta jelen van: a MOL, az OTP és a Betonút Zrt. is ebbe a körbe tartozik.

Az jelenlegi kormány újból privatizációs programot indít, amely a gazdaság jó néhány szektorát érinti: kábel-és vezetékgyár, ásványvízüzem, dohánygyár vagy éppen termálfürdő. Az ITD munkatársa szerint ígéretes szektornak tűnik az építőipar, az ingatlanfejlesztés; a turizmus és az élelmiszer-feldolgozás a magyar befektetőknek és vállalkozóknak.

Szerbia a kulcs az orosz piachoz is

Tavaly egyébként közel 400, részben magyar tulajdonú vegyesvállalat volt Szerbiában. A pénzügyi támogatások, a jogi környezet, és nem utolsó sorban az Oroszországgal fennálló szabadkereskedelmi megállapodás teremt gyümölcsöző környezetet a magyar cégeknek.

Az orosz lehetőség lényege, hogy szerb eredetű termékekre (vagyis az előállításkor szükséges külföldi rész kevesebb, mint 50 százalék) nincsenek vámok az orosz piacra való kijutáskor, ezért tervezi a balkáni országba való áttelepülést Szlovéniából a Gorenje hűtőgyártó is. Az ország uniós csatlakozásával természetesen megszűnne majd ez az előny, de addig még jó néhány vámmentes évre lehet számítani.

Az ország esetleges EU-tagságáról Szécsényi László, a balkáni országokra szakosodott Schönherr Szécsényi Ügyvédi Iroda budapesti partnere azt mondta az FN-nek, hogy hihetetlen lehetőségeket hoz létre a magyar vállalkozóknak is. A külföldi beruházásokkal nemcsak jelentős tőke vándorol majd át déli szomszédunkhoz, de újfajta vezetési módszerek és új technológiák is, amelyek hatékonyabbá teszik a szerb gazdaságot.

Sok szerb vendégmunkás

A Commerzbank jelentésében kiemeli, hogy a mezőgazdaságot nem számítva a szerb gazdaság jelenleg kisebb, mint a külföldön élő állampolgárok munkájából keletkező jövedelem. A hazaküldött pénzek a GDP 30 százalékát adják. „Az állami, szociális és közös tulajdonú vállalati szektor a munkaképesek egyharmadát foglalkoztatják, ezekben a sokszor nagyon elavult iparágakban az állami területen jelentős technológiai fejlesztéseket kell majd végrehajtani a következő években, hogy ne omoljon össze például az egészségügyi vagy az oktatási rendszer” – erről számol be a Commerzbank.

Ez persze a megrendelések eurómillióit jelenti majd az egészségügyi berendezéseket és segédeszközöket gyártó magyar cégeknek, valamint az oktatás korszerűsítésében érdekelt vállalkozóknak. A német bank szakértői szerint Szerbia gazdasági és politikai stabilitásával a Nyugat-Balkán, Kelet-Közép-Európa egy új növekedési központja lehet. Fontos, hogy a magyar multicégek mellett a közepes méretű vállalkozások is profitálhassanak ebből.