Szigorúbban büntetnék a munkahelyi zaklatókat

A zaklatás "hatályos törvényi tényállása" szinte lehetetlenné teszi az ilyen ügyekben az eredményes eljárást - hangsúlyozta Demeter Judit, az EBH elnöke abban a szakanyagban, amely a tapasztalatokat összegzi. A zaklatás során ugyanis az elkövetőnek kell bizonyítania, hogy nem tanúsított olyan magatartást, amely ellenséges, megszégyenítő másra nézve, a valóságban viszont a hatóságra hárul a bizonyítékok, tanúvallomások beszerzésének feladata. Tovább nehezíti a helyzetet, hogy nem a zaklatóval szemben folytatják le az eljárást, hanem az őt alkalmazó intézmény vagy a gazdasági társaság munkáltatói jogokat gyakorló vezetőjével szemben.

Demeter Judit úgy véli, hogy egy törvénymódosítással lehetne ezen a problémán segíteni, méghozzá úgy, hogy az esélyegyenlőségi tervben kötelezővé tennék az egyenlő bánásmóddal kapcsolatos eljárási rend kialakítását. Erre égetően szükség volna, hiszen az EBH adatai alapján tavaly csaknem egyharmaddal nőtt a hazai diszkriminációs ügyek száma. Ennek megfelelően a bírságok is egyre nagyobb összegre rúgnak, tavaly például az Auchant kétmillió forinttal, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumot pedig 1,5 millió forinttal szankcionálták. Előbbit azért marasztalta el a hatóság, mert egy eladói munkakörre jelentkezőt anyasága - 9 hónapos, 6 és 9 éves gyermekei - miatt utasított el; a második esetben szintén anyasággal összefüggésbe hozható hátrányos megkülönböztetés miatt szabták ki a büntetést - részletezi a Világgazdaság.