Szociális dömpinghez vezet a rosszul kivitelezett kiküldetés

Az EU végrehajtó testülete egyebek között európai bírósági esetek nyomán tartotta szükségesnek az 1999-ben született szabályozás hatékonyabb végrehajtásának ösztönzését: az esetek azt mutatják, hogy a kiküldött dolgozók nem mindig jutnak hozzá ugyanolyan jogokhoz, mint a helyi illetőségű alkalmazottak. Egy épp csütörtökön hozott ítéletében az Európai Bíróság úgy vélte, hogy "ellentétes lehet a munkavállalók kiküldetéséről szóló közösségi irányelvvel, ha közbeszerzési szerződések odaítélését a szolgáltatás teljesítésének helyén alkalmazandó kollektív szerződésben előírt munkabér megfizetésétől teszik függővé".

Brüsszeli sajtóforrások szerint az ilyen hiányosságok akár szociális dömpinghez - olcsóbban foglalkoztatható külföldi dolgozók viszonylag nagyszámú megjelenéséhez - is vezethetnek. Most ismertetett hivatalos ajánlásában - amelyet a tagországok is megvitatnak majd - az Európai Bizottság a súlyosabb problémák megelőzése érdekében különös hangsúlyt helyez a jobb információcsere, az információkhoz való hozzáférés javítása, valamint a bevált, jó gyakorlatok cseréjének fontosságára.

Az unióban becslések szerint mintegy egymillió kiküldött munkavállaló dolgozik, ők - Vladimír Spidla foglalkoztatási biztos szerint - "fontos szerepet játszanak az európai munkapiacokon tapasztalható munkaerőhiány pótlásában". A bizottság szerint számos EU-tagállam pusztán saját nemzeti intézkedései és eszközei segítségével ellenőrzi a szolgáltatásnyújtókat, de ez - tekintettel a létező uniós szabályozásra - nem elég. Spidláék a közigazgatási együttműködés hiányát, az információkhoz való nem megfelelő hozzáférést és a határokon átnyúló jogérvényesítéssel kapcsolatos nehézségeket emelték ki a legfontosabb megoldandó problémaként.