Sztrájkkal akadályozzák a reformot az osztrák orvosok

A osztrák orvosi testület értésre adta, hogy amennyiben a kormány nem tesz eleget a követelésének, további "munkabeszüntetések" várhatók. Az akciót az egészségbiztosítási pénztárakkal szerződéses viszonyban álló általános orvosok hirdették meg, de döntésükkel a szak- és kórházi orvosok nagy része is elvi egyetértését fejezte ki. A kezdeményezést az orvosi kamara közgyűlésének június 7-i ülésén kell véglegesíteni.

A kormány közölte, hogy nem hagyja magát fenyegetésekkel megzsarolni, arról nem is beszélve, hogy a reform tervét még nem öntötték végső formába, szakértők most értékelik az elképzeléseket. Ugyanakkor mind Alfred Gusenbauer kancellár (SPÖ), mind helyettese, Wilhelm Molterer (ÖVP) kijelentette, hogy a reformcsomag sarokpontjaiból nem engednek. Andrea Kdolsky egészségügyi miniszter viszont úgy nyilatkozott, hogy bizonyos változtatások lehetségesek, bár azokat közelebbről nem jelölte meg.

A szerződéses orvosok tiltakozóakciója már csak a meghirdetett időpont miatt is fölöttébb kínosan érintheti a kormányt, ugyanis ha a kamara valóban beváltja fenyegetését, akkor a rendelők pont a júniusi labdarúgó Európa-bajnokság derekán zárnak be három napra. A szövetségi kormány május közepén hagyta jóvá a jelentős megtakarításokat előirányzó reform fő irányelveit, amelyek lényegében megegyeznek azzal a tervezettel, amelyet a szociális partnerek - a munkaadók és a szakszervezetek - dolgoztak ki a múlt hónapban az egészségügyi rendszer átalakítására. Az intézkedések zöme 2010-ben lépne érvénybe. A reformcsomag értelmében a megtakarítások évről évre növekednek majd, és 2012-re elérik az évi 600 millió eurót. A csökkentések javarésze az orvosi költségek-honoráriumok és a gyógyszerkiadások terhére valósul meg.

Főként az orvosokat érinti a reform

A tervezet különösen az orvosok számára irányoz elő jelentős változtatásokat, nem véletlenül hadakozik ellene az orvosi kamara. A honorok újraszabályozásán túlmenően a csomag a kezelési szükségletekhez igazítja az orvosok foglalkoztatását, és lehetővé teszi a be nem töltött állások utólagos felszámolását. Amennyiben a területileg illetékes betegkasszának nem sikerül kollektív megállapodásra jutnia az orvosi kamarával, jogában áll egyéni szerződések megkötése is az orvosokkal (a kamarának kiváltképp ez ellen van kifogása). A szerződéses orvosok a jövőben kötelesek lesznek nyugtát adni az általuk elvégzett tevékenységről (kezelésről). Az osztrák egészségügyi rendszer alapegységeiként működő betegkasszák - egészségbiztosító pénztárak - a jövőben felmondhatják a szerződést azokkal az orvosokkal, akik nem tudnak eleget tenni bizonyos minőségi előírásoknak.

A gyógyszerkiadások visszafogására egy olyan ösztönző és célirányosító rendszert terveznek bevezetni, amely elősegítené a gazdaságos receptfelírást. Ennek lényege, hogy az orvos csak a szükségesnek vélt hatóanyagot jelzi a vényen, a konkrét orvosság kiadásáról maga a gyógyszerész dönt. A kamara szerint ez egyrészt visszavetné a kezelések hatékonyságát, másrész az orvosok és a páciensek közötti bizalmas viszony elsatnyulásához is vezethetne. Általában is az a véleménye a reformcsomagról, hogy az csökkentené a szolgáltatások mennyiségét, sőt rontaná azok minőséget.

Tetemes költségcsökkentést remél a kormány a betegbiztosítási intézetek főszövetségének egy "karcsúsított, hatékonyan működű stratégiai holdinggá" történő átalakításától. Az átszervezés egyúttal kiszélesítené a szövetségi kormány befolyását is a rendszer irányításában, ugyanis a holding felügyelő bizottságába a jövőben nemcsak az egészségügyi és szociális minisztérium, hanem a pénzügyi tárca is megbízottat delegálna. A kormány úgy tervezi, hogy a tervezetet még a nyári szünet előtt a parlament elé terjeszti.