Szűcs Erika: Egymillió munkahely hiányzik a rendszerváltás óta
A rendszerváltáskor megszűnt másfélmillió munkahely, majd félmilliót lehetett pótolni, de egymillió húsz éve hiányzik - hangsúlyozta Szűcs Erika egy vállalatvezetői fórumon csütörtökön Ajkán. A miniszter szerint a rendszerváltás legnagyobb adóssága a társadalommal szemben a foglalkoztatás területén van, itt két évtized alatt nem történt lényegi elmozdulást.
Magyarország a foglalkoztatás kérdésével azóta sem alaposan, sem eléggé differenciáltan nem foglalkozott - vélekedett a miniszter. Rámutatott: gyakorlatilag 20 éve 55-58 százalék között van a hazai foglalkoztatási ráta.
A miniszter szerint emögött "érdekes tünetek húzódnak meg". A képzett munkavállalói réteg foglalkoztatási rátája például nem rosszabb, mint az uniós átlag - mondta, hozzátéve: attól olyan rossz a magyar foglalkoztatási ráta, hogy van néhány olyan társadalmi csoport, ahol a foglalkoztatási mutatók rosszabbak az európainál.
Szűcs Erika szerint idetartozik az idősödő korosztály, továbbá a két gyermeket nevelő nők, és a legtömegesebb csoport, az alacsony iskolázottságúak tábora. Hozzátette: a legfeljebb nyolc osztályt végzett férfiak egynegyedének, a nők egyötödének van csak munkahelye. Azok foglalkoztatottsági rátája a legrosszabb, akik általános iskolát sem végeztek, a férfiak esetében 10 százalék alatt van, a nők esetében pedig szinte nem is mérhető - mondta a szakminiszter.
Jelenleg 560 ezer regisztrált álláskereső van - jegyezte meg Szűcs Erika, rámutatva arra is, hogy a magyar munkaerő-tartalék fele - 230-250 ezer ember - legfeljebb nyolc általános iskolai végzettségű.
Ma az aktív, munkavállalói korban lévők közül különböző jogcímeken körülbelül egymillióan részesülnek szociális ellátásban, s közülük 210 ezren rendszeres szociális segélyezettek, a legtöbben pedig, 460 ezren 62 év alatti rokkantnyugdíjasok - mondta Szűcs Erika. Megjegyezte: az egymillió ember legalább felének azért van szociális ellátása, mert az a foglalkoztatását pótolja.
A foglalkoztatás-politikának ezután is két pilléren kell nyugodnia: egyrészt fontos a versenygazdaság mai problémáinak a kezelése, másrészt folytatni kell azokat a társadalmi programokat, amelyek a szociális szférába "betokozódott", aktív korúaknak a munkaerőpiaccal való kapcsolatát szervezi, építi és a visszatalálásukat előkészíti.
A munkaügyi tárca vezetője szerint nagy probléma, hogy a magyar jogalkotás jó néhány területen teljesítmény-ellenes. A miniszter szerint a teljesítményt segítő és azt honoráló munkaügyi jogszabályok létrehozása elsőrangú feladat, és versenypozíciót javító tényező lehet a befektetők számára is.
Magyarország a foglalkoztatás kérdésével azóta sem alaposan, sem eléggé differenciáltan nem foglalkozott - vélekedett a miniszter. Rámutatott: gyakorlatilag 20 éve 55-58 százalék között van a hazai foglalkoztatási ráta.
A miniszter szerint emögött "érdekes tünetek húzódnak meg". A képzett munkavállalói réteg foglalkoztatási rátája például nem rosszabb, mint az uniós átlag - mondta, hozzátéve: attól olyan rossz a magyar foglalkoztatási ráta, hogy van néhány olyan társadalmi csoport, ahol a foglalkoztatási mutatók rosszabbak az európainál.
Szűcs Erika szerint idetartozik az idősödő korosztály, továbbá a két gyermeket nevelő nők, és a legtömegesebb csoport, az alacsony iskolázottságúak tábora. Hozzátette: a legfeljebb nyolc osztályt végzett férfiak egynegyedének, a nők egyötödének van csak munkahelye. Azok foglalkoztatottsági rátája a legrosszabb, akik általános iskolát sem végeztek, a férfiak esetében 10 százalék alatt van, a nők esetében pedig szinte nem is mérhető - mondta a szakminiszter.
Jelenleg 560 ezer regisztrált álláskereső van - jegyezte meg Szűcs Erika, rámutatva arra is, hogy a magyar munkaerő-tartalék fele - 230-250 ezer ember - legfeljebb nyolc általános iskolai végzettségű.
Ma az aktív, munkavállalói korban lévők közül különböző jogcímeken körülbelül egymillióan részesülnek szociális ellátásban, s közülük 210 ezren rendszeres szociális segélyezettek, a legtöbben pedig, 460 ezren 62 év alatti rokkantnyugdíjasok - mondta Szűcs Erika. Megjegyezte: az egymillió ember legalább felének azért van szociális ellátása, mert az a foglalkoztatását pótolja.
A foglalkoztatás-politikának ezután is két pilléren kell nyugodnia: egyrészt fontos a versenygazdaság mai problémáinak a kezelése, másrészt folytatni kell azokat a társadalmi programokat, amelyek a szociális szférába "betokozódott", aktív korúaknak a munkaerőpiaccal való kapcsolatát szervezi, építi és a visszatalálásukat előkészíti.
A munkaügyi tárca vezetője szerint nagy probléma, hogy a magyar jogalkotás jó néhány területen teljesítmény-ellenes. A miniszter szerint a teljesítményt segítő és azt honoráló munkaügyi jogszabályok létrehozása elsőrangú feladat, és versenypozíciót javító tényező lehet a befektetők számára is.
Mit kezdenek a munkaerőhiánnyal a cégek? Még több erőforrást tesznek a toborzásba? Vagy jobban figyelnek meglévő munkavállalóikra?
Kulturális ajánló: Network