Tananyaggá tennék az esélyegyenlőséget

Pánczél Márta, az EBH főosztályvezetője szerint a jogaikkal leginkább a 60 évnél fiatalabb, nagyvárosban élő, s legalább középfokú végzettséggel rendelkezők vannak tisztában, a legkevésbé pedig a kistelepülésen élő, alacsony iskolázottságúak és romák.

Céljuk, hogy az esélyegyenlőség legyen tananyag a felsőfokú oktatásban, tudatosítsák a jövendőbeli döntéshozókban ennek fontosságát - hangsúlyozta.

Berdár Valéria, az EBH somogyi referense kiemelte: fontos, hogy minél többen tudják, mit kell tenniük, hova fordulhatnak hátrányos megkülönböztetés esetén. Ebben óriási a lemaradás az unióhoz képest - mondta a szakember, aki példaként egy néhány évvel ezelőtt, 15-18 évesek körében készült felmérést említett, mely szerint jogtudatosságban a vizsgált országok között Magyarország az utolsó helyen állt.

Szabados Tímea, az EBH főosztályvezető-helyettese arról számolt be, hogy a magyarok harmadát már érte valamiféle hátrányos megkülönböztetés. A legtöbben életkoruk, származásuk, illetve egészségügyi állapotuk miatt, s többnyire a munkahelyen vagy a szociális ellátásban tapasztaltak negatív megkülönböztetést.

Kitért arra is, hogy a társadalom öt százaléka elutasít mindenféle előnyös megkülönböztetést - ez az 50-59 év közöttiekre a legjellemzőbb -, a legelfogadóbbak a pozitív diszkriminációval szemben a fiatalok, a 40-49 közötti korosztály és a hátrányos helyzetűekkel kapcsolatban állók.

Az Egyenlő Bánásmód Hatóság 2005-ben, Magyarország uniós csatlakozása után alakult, megyei és kistérségi szervezeteket négy évvel ezelőtt hoztak létre. Somogyban a leggyakrabban foglalkoztatással kapcsolatos hátrányos megkülönböztetés miatt fordulnak hozzájuk.