Tanárverés: diákcsíny vagy bűncselekmény?

Az elmúlt időszak diákok által elkövetett erőszakos cselekményeit követően Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke indítványozta a tanárok elleni atrocitások és az iskolai agresszió kérdésének napirendre tűzését a parlament oktatási bizottságának. Hiller István oktatási miniszter is szakértői bizottságot hozott létre a megoldás keresésére. Korábban pedig a főváros állított fel hasonló céllel testületet.

Az oktatási jogok biztosa szerint ez jó megoldás: fel kell térképezni, mi a valós helyzet, máshol hogyan kezelik a kérdést, illetve a már meglévő magyarországi tapasztalatokat is elemezni kell. Aáry-Tamás Lajos úgy véli, különböző szakértőknek – elsősorban gyerekpszichológusoknak, a gyermekjóléti szolgálat munkatársainak, kriminológusoknak, rendőröknek, családsegítőknek, börtönparancsnokoknak – kellene helyi szinten egymásra találnia a tanárokkal.

Meg kell kapniuk a büntetést

„A tanárok ezekben az esetben úgy érzik, eszköztelenek. Ám úgy gondolom, nem nekik kell több eszközt adni, hanem a felsoroltak eszközeit kell a pedagógusok szolgálatába állítani” – hangsúlyozta Aáry-Tamás Lajos a FigyelőNetnek. Hozzátette: ki kell deríteni, mi az oka az agressziónak.

Az oktatási ombudsman szerint az érintett iskolában alapos vizsgálattal ki kell deríteni, ki a tettes, és a jogszabályban megengedett keretek között meg kell büntetni. „Ha büntetés nélkül maradna, az felhívás lenne keringőre” – fogalmazott a biztos. Hozzátette: ha egy gyerek felnőttet vagy egy diáktársát bántja, akkor fegyelmi büntetést kaphat vagy másik iskolába helyezhetik át, amíg tanköteles korú. Ha azonban már betöltötte a 16. életévét, ki is zárhatják az iskolából.

Mivel 14 éves kor felett a fiatalkorúak is büntethetők, ha bűncselekményt követ el – tettleges bevcsületsértést, vagy a tanárverés esetében például közszolgálatot teljesítő személy elleni erőszakot – a büntetőjogi felelősséget is vállalnia kell. Aáry-Tamás Lajos azt javasolja az iskolákban, ezekben az esetekben meg kell indítani az eljárást a diák ellen.

Egyre agresszívebb gyerekek?

Egy 17 éves kaposvári szakiskolás diáklány egyik tanárát durván becsmérelte, lekurvázta, egy másik tanárát leköpte, a diáktársait pedig rendszeresen terrorizálja; a tanárok tehetetlenek, a szülők együttműködésére nem számíthatnak, s köti őket a 18 éves tankötelezettség is – számolt be történtekről a Somogyi Hírlap, igazolva, nem egyedi eset a napokban országos felháborodást kiváltó, a tanárát lökdöső, rugdosó fővárosi diák tette.

A Blikk pénteken egy mobiltelefonnal készített videó alapján számolt be arról, hogy egy VIII. kerületi középiskola 16 éves diákja fizikaóra alatt odament tanárához, belerúgott, lökdöste és egy fém csapteleppel fenyegette. A tanárt annyira megviselte az eset, hogy benyújtotta felmondását, s jelenleg idegszanatóriumban kezelik.

Az iskola igazgatónője szerint a diákot nem durvasága, hanem exhibicionizmusa motiválta. Szerinte a fizikatanár hibás abban, hogy nem tudott fegyelmet tartani az osztályban, így ő „az első számú felelős”, bár igaz, hogy „a gyereknek nincs joga átvenni a hatalmat”, és ez nem menti fel a gyerek bűnét.

Egy héttel korábban a Nógrád megyei Őrhalomban egy iskolaigazgatót vert meg, sőt fojtogatott egy házaspár, akik azon háborodtak fel, hogy fegyelmezetlenül viselkedő lányukat a pedagógus elültette a helyéről.

Az iskolai agresszió nem újkeletű probléma. 2004-ben például egy kunmadarasi általános iskolás diák azért fojtogatta tanárát, mert az rendreutasította őt, 2005-ben egy 13 éves fiú ütötte meg tanárnőjét, míg tavaly kilenc- és tizenegy éves gyerekek támadtak pedagógusra egy Miskolchoz közeli település általános iskolájában. Az egyik gyerek a tanárnő lábát megrúgta, a másik fadarabbal püfölte, és egy iskolatáskát is hozzávágtak.

Egymást is bántják

Év elején több, gyerekek által elkövetett bűncselekményre is fény derült. A legnagyobb visszhangot a 18 éves társát agyonverő fiú esete váltotta ki, de az a videó is nagy felháborodást keltett, amelyen egy fiút osztálytársai vernek meg az osztályteremben.

Tavaly novemberben egy 14 éves lányt vertek meg kegyetlenül társai Kecskeméten. Ezen esetek okán februárban megkezdte működését Budapesten az iskolai erőszak elleni munkacsoport, melynek tagjai között van Bilkei Pál kriminálpszichológus, Gádoros Júlia gyermekpszichiáter, Jármi Tibor, a BRFK bűnmegelőzési osztályának vezetője, Molnár László, a TEGYESZ igazgatója, valamint Ranschburg Jenő és Vekerdy Tamás gyermekpszichológusok.

A Demszky Gábor javaslatára létrehozott testület legfőbb feladata az iskolai erőszak főváros-specifikus problématérképének elkészítése és az iskolák által is használható megelőző program elkészítése. A főpolgármester az előterjesztésében arról írt, hogy a főváros hosszú távú programot kezdene az iskolai agresszió minden formájának megfékezésére. Erre ötmillió forintot különített el a közgyűlés.