Teljes munkaerő-piaci liberalizációt sürget az ECAS

Az ECAS az elemzés eredményei láttán nemcsak a régebben csatlakozott államok, hanem Románia és Bulgária kapcsán is a munkaerő-korlátozások megszüntetését szorgalmazza. Meglátása szerint Magyarország és nyolc más térségbeli állam belépése után nem igazolódtak be a nyugati országok aggodalmai: a kelet-közép-európai munkavállalók különösen a teljes nyitást alkalmazó Nagy-Britanniában, továbbá Francia- és Németországban járultak hozzá a szakemberhiány csökkentéséhez s ezen keresztül a gazdaság növekedéséhez. Mindeközben nem folyamodtak nagyobb arányban szociális ellátásokért, mint a "bennszülött" dolgozók - írja a Világgazdaság.

Bulgária és Románia felvétele szintén nem okozott munkaerő-piaci robbanást a nyugati országokban, mivel a nagy kiáramlás már jóval az EU-csatlakozás előtt, a schengeni vízumszabályok 2002-es lazítását követő években lezajlott. Egy 2006-os becslés szerint 2,5 millió volt a 21,6 milliós ország külföldön dolgozó polgárainak a száma, a hazautalások összege pedig 3,6 milliárd euróra rúgott.

Az ECAS szerint a jórészt feleslegesnek tűnő korlátozások feloldása mellett szólnak azok az anomáliák is, amelyek a két országcsoport számára megszabott eltérő menetrendből és az egymás között is alkalmazott korlátozásokból fakadnak. A szakértők azt tanácsolják, hogy a bonyolult és megalázó engedélyezési rendszert a kelet-közép-európai munkavállalók egyszerű nyilvántartásával váltsák fel az országok. Ez még érdemi adminisztratív terhet sem jelentene, ugyanakkor hiteles adatokat biztosítana, és ezzel elejét lehetne venni a nyugati sajtóban időről időre tapasztalható pánikkeltésnek - közli a Világgadazdaság.