Több mint a fele felmondana: miért romlik a neurodivergens dolgozók jólléte?

A Neurodiversity in Business (NiB) legújabb felmérése rávilágított arra, hogy a neurodivergens munkavállalók helyzete nem javult az elmúlt egy évben. A több mint 600 résztvevő bevonásával készült kutatás szerint a válaszadók 75%-a támaszkodik a hibrid munkavégzésre egészsége és hatékonysága megőrzése érdekében. Ennek ellenére 38%-uk kapott utasítást a munkáltatójától a teljes irodai visszatérésre, ami komoly feszültségeket szül a szervezeteknél.

Az irodai jelenlétet kötelezővé tevő intézkedések súlyos következményekkel járnak: az érintettek több mint fele nyilatkozott úgy, hogy emiatt fontolóra vette a távozást a cégtől. A munkavállalók beszámolói szerint a kényszerített visszatérés csökkenti az elkötelezettséget, rontja a karrierrel való elégedettséget és jelentősen növeli a kiégés kockázatát. A válaszadók 72%-a több neurotípussal is rendelkezik, ezek közül az ADHD és az autizmus a leggyakoribbak.

A rugalmasság hiánya vállalkozói létbe hajszolja a tehetségeket

Sok neurodivergens szakember a vállalkozói létben találja meg a számára élhető környezetet. A felmérés szerint a neurodivergens vállalkozók 61%-a kijelentette, hogy soha nem térne vissza a vállalati szférába. Ebben a körben az autonómia, a világos célok és a saját igények szerint kialakított munkakörnyezet a legfontosabb szempontok. Ugyanakkor a vállalkozói lét is tartogat kihívásokat, mint például a kiszámíthatatlan munkamennyiség és a pénzügyi bizonytalanság.

A munkáltatók részéről megvan a nyitottság a befogadóbb környezet kialakítására, de gyakran gyakorlati akadályokba ütköznek. Ilyen nehézség a diagnózisok megosztásának hiánya a dolgozók részéről, valamint a nem egyértelmű belső folyamatok. Az NiB hangsúlyozza: ha egy szervezet a neurodivergens emberek igényeihez igazítja a folyamatait és kultúráját, abból a teljes munkaerő profitál.

Almuth McDowall, a Birkbeck szervezetpszichológia professzora és a kutatás vezetője szerint a neurodivergens tehetségek kulcsszerepet játszanak a gazdasági válságok kezelésében. Ha sikerül megfelelő munkakörülményeket teremtenünk ennek a sokszínű csoportnak, mindenki nyer. Ezt nevezzük neurodiverzitás-nyereségnek – fogalmazott a szakértő, hozzátéve, hogy a rugalmas és adaptív megközelítés elengedhetetlen a speciális tehetségek kiaknázásához.

Dan Harris, az NiB elnöke rámutatott, hogy bár a neurodivergens munkavállalók tapasztalatai évről évre rosszabbak, ennek nem kellene így lennie. A szakértők szerint a megoldást az emberi elme sokszínűségének ünneplése és a rendszerek inkluzív újratervezése jelenti, amely figyelembe veszi az eltérő kognitív igényeket is.

Forrás: Personnel Today