Több százmillió forintos csalás miatt tartóztattak le egy korábbi bírát
Elrendelte egy korábban bíróként, most ügyvédként dolgozó nő letartóztatását a Budakörnyéki Járásbíróság, a nőt több száz millió forintos csalással gyanúsítja az ügyészség - közölte a Budapest Környéki Törvényszék.
Mint írták, a 62 éves nőt többi között különösen nagy értékre elkövetett csalással gyanúsítja a Központi Nyomozó Főügyészség. A gyanú szerint a nyugdíjazásáig többi között a Fővárosi Ítélőtáblán bíróként, jelenleg pedig ügyvédként dolgozó nő 2008 októberétől kezdve pénzintézetektől igényelt és kapott többmilliós személyi kölcsönöket, amelyek törlesztőrészleteit egy idő után nem tudta fizetni, így újabb és újabb, a korábbi hiteleket kiváltó kölcsönöket vett fel. Ezek egy részét visszafizette.
A nő a folyamatos fizetési nehézségeinek áthidalására 2012-től a kölcsönadókat megtévesztve magánkölcsönöket vett fel annak ellenére, hogy minden esetben tudta, már a kölcsönök felvételekor sincs reális lehetősége azok visszafizetésére. A jelentős összegeket gyermekkori barátaitól, közeli ismerőseitől, kollégáitól igényelte.
A gyanúsított terhére rótt bűncselekmények büntetési tétele a bűnhalmazatra tekintettel 2-12 évig terjedő szabadságvesztés - jegyezte meg a törvényszék.
A letartóztatásra a bíróság szerint az adott okot, hogy a gyanúsított tényleges tartózkodási helye nincs bejelentve, a bűncselekményekből származó vagyona a nyomozás során nem került elő, mindezek alapján pedig megalapozottan feltehető, hogy a gyanúsított a büntetőeljárásban elérhetetlenné válna, megszökne vagy elrejtőzne.
A gyanúsított jogi végzettségére, korábbi bírói beosztására és jelenlegi ügyvédi tevékenységére tekintettel megállapítható, hogy tisztában volt cselekménye súlyával, annak jogi minősítésével, tartott a büntetőjogi felelősségre vonástól - tette hozzá a bíróság.
Megjegyezték: amikor a gyanúsított tudomást szerzett az ellene folyó büntetőeljárásról a kölcsönt nyújtó személyeket hamis tanúzásra próbálta bírni, így alappal feltehető az is, hogy a sértetteket befolyásolná, a bizonyítékokat megsemmisítené vagy elrejtené. Emellett alappal lehet tartani - főként a bűncselekmények elkövetésének folyamatos jellege miatt - attól is, hogy a gyanúsított szabadlábra kerülése esetén újabb szabadságvesztéssel büntetendő cselekményt követne el - tették hozzá.
A bíróság tájékoztatása szerint a Fővárosi Törvényszék az ügyben elfogultságot jelentett be, arra hivatkozva, hogy a gyanúsított korábban bírói szolgálatot látott el bíróságukon, így a Fővárosi Ítélőtábla a Budakörnyéki Járásbíróságot jelölte ki az eljárás lefolytatására.
A bíróság a gyanúsítottat meghallgatta, az indítványokat megvizsgálta, és az ügyészi kezdeményezéssel egyetértve elrendelte a gyanúsított letartóztatását az elsőfokú bíróságnak a tárgyalás előkészítése során hozandó határozatáig, legfeljebb azonban egy hónap időtartamra. A döntés ellen a gyanúsított és védője fellebbezést nyújtott be, így az nem végleges, de végrehajtható - közölte a bíróság.
MTI
A nő a folyamatos fizetési nehézségeinek áthidalására 2012-től a kölcsönadókat megtévesztve magánkölcsönöket vett fel annak ellenére, hogy minden esetben tudta, már a kölcsönök felvételekor sincs reális lehetősége azok visszafizetésére. A jelentős összegeket gyermekkori barátaitól, közeli ismerőseitől, kollégáitól igényelte.
A gyanúsított terhére rótt bűncselekmények büntetési tétele a bűnhalmazatra tekintettel 2-12 évig terjedő szabadságvesztés - jegyezte meg a törvényszék.
A letartóztatásra a bíróság szerint az adott okot, hogy a gyanúsított tényleges tartózkodási helye nincs bejelentve, a bűncselekményekből származó vagyona a nyomozás során nem került elő, mindezek alapján pedig megalapozottan feltehető, hogy a gyanúsított a büntetőeljárásban elérhetetlenné válna, megszökne vagy elrejtőzne.
A gyanúsított jogi végzettségére, korábbi bírói beosztására és jelenlegi ügyvédi tevékenységére tekintettel megállapítható, hogy tisztában volt cselekménye súlyával, annak jogi minősítésével, tartott a büntetőjogi felelősségre vonástól - tette hozzá a bíróság.
Megjegyezték: amikor a gyanúsított tudomást szerzett az ellene folyó büntetőeljárásról a kölcsönt nyújtó személyeket hamis tanúzásra próbálta bírni, így alappal feltehető az is, hogy a sértetteket befolyásolná, a bizonyítékokat megsemmisítené vagy elrejtené. Emellett alappal lehet tartani - főként a bűncselekmények elkövetésének folyamatos jellege miatt - attól is, hogy a gyanúsított szabadlábra kerülése esetén újabb szabadságvesztéssel büntetendő cselekményt követne el - tették hozzá.
A bíróság tájékoztatása szerint a Fővárosi Törvényszék az ügyben elfogultságot jelentett be, arra hivatkozva, hogy a gyanúsított korábban bírói szolgálatot látott el bíróságukon, így a Fővárosi Ítélőtábla a Budakörnyéki Járásbíróságot jelölte ki az eljárás lefolytatására.
A bíróság a gyanúsítottat meghallgatta, az indítványokat megvizsgálta, és az ügyészi kezdeményezéssel egyetértve elrendelte a gyanúsított letartóztatását az elsőfokú bíróságnak a tárgyalás előkészítése során hozandó határozatáig, legfeljebb azonban egy hónap időtartamra. A döntés ellen a gyanúsított és védője fellebbezést nyújtott be, így az nem végleges, de végrehajtható - közölte a bíróság.
MTI
Hatodik kiadásához érkezett az Emberi erőforrás menedzsment kézikönyv.
Hogyan változtak az elvárások a HR-rel szemben? - aki válaszol: Berzsenyi Márta
Kiváló dolgozók