Újjászületett a kkv stratégia: ezek a vállalkozásfejlesztési irányok

Az NGM kiemelte: a kormány célja, hogy az évtized második felében ismét a folyamatos növekedésé legyen a főszerep, 2030-ra pedig a gazdasági fejlettség az uniós átlag 90 százalékát érje el. A 2030-ig tartó időszakra a kkv stratégia komplex szemléletével mind a külső körülmények megfelelővé tételére, mind pedig a belső lehetőségek kiaknázására kínál megoldásokat a magyar kkv-k számára. A kormány célja, hogy a komoly növekedésre képes vállalati kör értékteremtő képességének megerősítésén keresztül a teljes kkv-szektor számára biztosítsa a működéshez szükséges kiszámítható kereteket - hangsúlyozza a minisztérium.

A Magyarországon működő csaknem 900 ezer vállalkozás 99,9 százaléka minősül mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak.A kkv-k adják a magyar gazdaság gerincét és tartópillérét, ezek foglalkoztatják a magyar munkavállalók kétharmadát, azaz számos család egzisztenciáját biztosítják. A magyar kkv-szektor stabilitása kulcsfontosságú tényező a magyar gazdaság újraindításához, a gazdasági növekedés helyreállításához - mutatott rá az NGM.

A most felülvizsgált és elfogadott stratégia a gazdasági növekedés célját szem előtt tartva a vállalkozásfejlesztés eszközeivel kínál megoldásokat a lehetőségek hatékony kiaknázására, valamint válaszokat ad az új gazdasági kihívásokra a vállalkozásoknak. A stratégia egyszerre támogatja a nemzetközileg sikeres magyar vállalkozások kialakulását és a társadalom jelentős részének megélhetést biztosító vállalkozói réteg stabil működését - ismertette az NGM közleménye.

A beruházás és exportvezérelt gazdaságpolitika eredményeképpen a külföldi közvetlentőke-befektetések (FDI) magyarországi állománya jó alapot ad ahhoz, hogy megfelelő lépésekkel a magyar vállalatok minél feljebb kerüljenek a termelési, beszállítói láncokban, és minél nagyobb hozzáadott értékkel, saját lábaikon is magabiztosan az exportpiacra tudjanak lépni. Mindemellett szükségletként jelenik meg a digitális technológiák vállalati integrációja és az alkalmazottak digitális készségfejlesztése, hogy versenyképességüket megőrizve a mai gyorsan változó világ elvárásainak minél inkább megfeleljenek - sorolta az NGM.

Ismertetik: a stratégia öt pillérbe csoportosítja a kihívásokat, beavatkozásokat, ezekhez pedig önálló, pillérspecifikus célokat rendelt, melyek az alábbi témákra fókuszálnak:

• Technológiaváltás, digitalizáció, zöld átállás és ESG megfelelés, nemzetköziesedés, foglalkoztatás;
•  Vállalkozóbarát adózás és üzleti környezet, beleértve az adminisztráció csökkentést és a megfizethető energia biztosítását;
•  Megfelelő finanszírozási lehetőségek biztosítása a kkv-k részére, a pénzügyi tudatosság fejlesztése;
•  A gazdaság kitörési pontjai, kiemelt ágazatok fejlesztése, az innovációs potenciál kiaknázása;
•  A vállalkozói kultúra és kompetenciák erősítése, speciális vállalkozói célcsoportok támogatása, generációváltás.

Az NGM arra számít, hogy az egyes pillérek keretében a megfelelő fejlesztéspolitikai eszközök alkalmazása jelentősen gyorsíthatja az eredmények elérését, és a célzott intézkedésekkel biztosítható, hogy a hazai és EU-s fejlesztési források multiplikátor hatása még erőteljesebben érvényesül. A magyar vállalatok sikerét a képzett munkaerő mellett az energia, a logisztika és a technológia minősége is befolyásolja.

A minisztérium figyelmeztet arra is, hogy akár a nemzetközi versenyképesség a cél, akár csak a változó körülmények közötti talpon maradás, a szintlépéshez és kibontakozáshoz a megfelelő környezet mellett szükséges a megfelelő hozzáállás is: belső igény a fejlődésre, nyitottság az új módszerek és technológiák, különösen a zöld átállás és a digitális transzformáció irányába. Ezen kettős transzformáció nélkül ugyanis nincs versenyképesség és nincs felzárkózás sem. Ezen célokat szolgálja a most elfogadott kkv stratégia - szögezte le az NGM.

MTI