Változások előtt a felsőoktatási törvény

Azt az intézmény dönthetné el, hogy kíván-e a vállalkozó közintézetre vonatkozó szabályok szerint működni vagy sem. A megfelelő intézményi kezdeményezést és átsorolást követően az egyes kérdésekben együtt kellene döntenie a szenátusnak egy ötfős, általa választott, gazdasági szakismeretekkel rendelkező tagokból álló testülettel, amely az intézményi gazdálkodás hatékonyságának javítására hivatott.

Pontosítanák továbbá az egyetemi tanári munkaköri cím megszerzésére vonatkozó eljárás rendjét. Az új eljárásban a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (MAB) véleményét a miniszter kéri ki. Az, aki már megszerezte az egyetemi tanári címet, a felsőoktatási intézmény által kiírt egyetemi tanári munkakörre a bizottság előzetes véleményének kikérése nélkül pályázhatna. A jogszabály tehetséggondozásról szóló fejezete kiegészülne a Szakkollégiumi Kiválósági Központ cím adományozásával. A központok életre hívása lehetővé teszi, hogy az ország nagy egyetemi központjaiban működő, kiemelkedő szakkollégiumok megfelelő támogatásban részesüljenek ahhoz, hogy kiemelkedő teljesítményt nyújthassanak a tehetséggondozásban. A javaslat rögzíti továbbá a kutatóegyetemi cím adományozásának feltételeit.

A tárca szándéka szerint a MAB feladatkörének úgy kell átalakulnia, hogy a programakkreditáció helyett a bizottság a felsőoktatási intézményeket segítse, a belső minőségbiztosítási folyamatokat értékelő szervezetként működjön közre a felsőoktatás fejlesztésében. Módosulna a bizottság összetétele, létszáma 29-ről 19-re csökkenne. A minisztérium azt is javasolja, hogy a jelenlegi nyolc év helyett ötévenként legyen szükség az intézményi akkreditációra.

MTI/MNO