Pályaválasztás az AI korában: így válassz egyetemet 2026-ban

A pályaválasztás kérdése az elmúlt években új dimenziót kapott, hiszen a generatív mesterséges intelligencia rövid idő alatt vált a munkaerőpiac egyik legmeghatározóbb formáló erejévé. A fiatalokban joggal merülhet fel a kérdés, hogy milyen módon változtassák preferenciáikat a szakmákat illetően, hogy egy most hozott választás évekre, évtizedekre is kitartson a munkaerőpiacon.

A pályaválasztás előtt állók számára ezért ma már nem az a legfontosabb kérdés, hogy „mely szakmát váltja ki az AI”, hanem az, hogy mely területeken marad hosszú távon nélkülözhetetlen az emberi gondolkodás, kreativitás felelősség. A WHC Csoport munkaerőpiaci tapasztalatai alapján ilyen pályát jelenthetnek többek között az egészségügyi és élettudományi képzések, a mérnöki és műszaki szakok, az informatikai és kiberbiztonsági területek, valamint a jogi, oktatási és pszichológiai irányok. Jelenleg ezeken a szakterületeken az AI nem önálló döntéshozóként, hanem támogató technológiaként jelenik meg, miközben a végső felelősség, az etikai mérlegelés, a kreatív problémamegoldás és az emberi kapcsolatok menedzselése továbbra is megkerülhetetlen marad. A hosszú távú karrierbiztonságot így nem egyetlen konkrét szoftverismeret, hanem a stabil szakmai alapokra épülő, technológiával bővíthető tudás adhatja.

Ebből következik, hogy a mesterséges intelligencia elsősorban az ismétlődő, szabályalapú és nagy mennyiségű adat feldolgozására épülő tevékenységeket képes kiváltani. Ezzel szemben azok a munkakörök bizonyulnak ellenállóbbnak, ahol komplex döntéshozatalra, empátiára, kreatív gondolkodásra, stratégiai szemléletre vagy személyes felelősségvállalásra van szükség. Ezekben az esetekben az AI inkább gyorsítja és támogatja a munkavégzést, semmint helyettesítené azt, így egy újfajta ember–technológia együttműködés formálódik a munkaerőpiacon.

„A mesterséges intelligencia nem teljes állásokat vesz el, hanem egyes feladatokat alakít át. Azok a szakmák maradnak hosszú távon értékállók, ahol a döntés, a felelősség és a gondolkodás nem automatizálható. A jövő nem az ember vagy az AI kérdéséről szól, hanem az együttműködésről” – hangsúlyozta Göltl Viktor, a WHC Csoport ügyvezető igazgatója.

Ez a technológiai átalakulás már a toborzások során is érzékelhető. A WHC tapasztalatai alapján az AI egyre gyakrabban jelenik meg az álláshirdetésekben igényként, kihívásként és fokozatosan alapelvárásként is, különösen az irodai, elemző, pénzügyi, jogi és marketing területeken. A munkáltatók többsége ugyanakkor nem mély fejlesztői tudást keres, hanem olyan szakembereket, akik képesek a mesterséges intelligenciát hatékonyan beépíteni a napi munkafolyamatokba. Ennek következtében a kiválasztás során egyre nagyobb hangsúlyt kap a tanulási agilitás, a digitális nyitottság és az alkalmazkodóképesség, vagyis kis túlzással nem a szakma, hanem a hozzáállás a meghatározó egy pályaválasztás során is.

A WHC Csoport és az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány közös kutatása szerint Magyarországon a következő évtizedben több mint 900 ezer munkahely lehet érintett az automatizációban, ami a foglalkoztatottak mintegy 20–25 százalékát jelenti. A változás ugyanakkor elsősorban nem munkahelyek megszűnését, hanem a feladatkörök radikális átalakulását vetíti előre, különösen az irodai és tudásalapú munkakörökben.

A szakértők szerint a szakválasztás előtt álló fiatalok számára azok a képzési területek kínálhatnak valódi biztonságot, amelyek egyszerre nyújtanak erős szakmai alapokat és fejlesztik a technológiai rugalmasságot. Hiszen a következő 10–15 év munkaerőpiacának nyertesei azok lesznek, akik nem tartanak a mesterséges intelligenciától, hanem képesek azt saját szakterületükön értékteremtő módon alkalmazni. Így elengedhetetlen annak a felismerése is, hogy a mai világban nem egy életre választ valaki szakmát, hanem az élethosszig tartó tanulás és a változáshoz való alkalmazkodás lesz az új norma.