Változik a szakképzési törvény

A parlament által megszavazott előterjesztés - számos technikai jellegű módosítás mellett - az állami és uniós forrásból támogatott képzéseket folytató akkreditált intézményeknek naprakész elektronikus adatszolgáltatást ír elő azért, hogy ténylegesen ellenőrizni lehessen, betartják-e a támogatási szerződésben foglaltakat. Az adatszolgáltatás az akkreditációval rendelkező intézményeket érinti. Az adatokat az állami szakképzési és felnőttképzési szerv (NMH SZFI) számára kell szolgáltatni.

A felnőttképzési törvény módosításával kiegészülnek a Felnőttképzési Akkreditáló Testületnek (FAT) az akkreditált intézményekkel kapcsolatos ellenőrzési jogkörei az új adatszolgáltatáson alapuló jogosítványokkal.

A módosítás kapcsolatot teremt az ellenőrző hatóság és a képzést támogató szervezet között, így a támogatással összefüggő jogszabálysértésről, szabálytalanságról még a képzés során értesül a támogató, ezzel újabb vizsgálat lefolytatása nélkül hozhat a képzés folytatásával kapcsolatos intézkedést. A törvény elektronikus nyilvántartás vezetését írja elő a felnőttképzési intézménynek - a FAT folyamatos hozzáférésének biztosítása mellett -, a nyilvántartás adatait azok keletkezésétől számított öt évig kell kezelniük.

Az iskolák állami fenntartásba és működtetésbe vételére tekintettel a törvény új szakasza rögzíti, hogy a szakképzési feladatellátásnak az állami intézményfenntartó központon belüli feladatait a központról szóló kormányrendeletben kell szabályozni. A komplex szakmai vizsga vizsgabizottságában a képzésben részt vett oktató tagnak nem kell az országos szakképzési névjegyzék részét képező vizsgabizottsági névjegyzéken szerepelni ahhoz, hogy a bizottsági munkában részt vegyen.

A jogszabály szerint a tanuló az összefüggő szakmai gyakorlaton keletkezett mulasztását a tanév szorgalmi időszakán kívüli időszakban is pótolhatja. A módosítás kiegészíti és egyértelművé teszi a törvénynek a szintvizsgára vonatkozó hatályos szabályozását, amely szerint szintvizsgát annak a szakiskolai tanulónak kötelező tennie, aki nappali rendszerű oktatásban vagy az oktatás nappali munkarendje szerint szervezett felnőttoktatásban vesz részt szakmai képzésben és nincs érettségije.

Kiegészülnek és pontosabbá válnak a törvény ingyenességet meghatározó rendelkezései is. Új passzus biztosítja a szakképzésben résztvevők számára, hogy a tanulók a nappali munkarendben megkezdett szakképzéseket be tudják fejezni más munkarendre áttérés nélkül.

A tanulószerződés keretében a gyakorlati képző nem köthet tanulószerződést a tanulóval a gyakorlati képzésnek csak egy részére, hanem köteles a tanulót a komplex szakmai vizsga gyakorlati részére felkészíteni. A módosítás egyértelművé teszi azt is, hogy tanulószerződés második vagy további szakképesítés esetén nem köthető.

Egyértelművé válik, hogy a nyilvántartást vezető gazdasági kamara nemcsak a tanulószerződést, hanem annak módosítását is ellenjegyzi. Tekintettel arra, hogy a tanulószerződés alapján kifizetendő tanulói pénzbeli juttatás csak átutalással (vagy bankszámlára befizetéssel) teljesíthető, a tanulószerződésnek a jövőben tartalmaznia kell a tanulót megillető pénzbeli juttatás összegén felül azt a fizetési számlaszámot is, amelyre a pénzbeli juttatást átutalják vagy befizetik.