Veszélyben vannak az egészségcélú megtakarítások

Legfrissebb felmérésük alapján hangsúlyozzák, hogy noha ma már minden negyedik ember élvezi az önkéntes egészségpénztárak előnyeit, a jövő évi adómódosítási tervek - a munkáltatói hozzájárulás megadóztatása - a pénztártagok felét kilépésre kényszerítené.

A kormány által kidolgozott törvényjavaslat szerint 2010-től az önkéntes egészségpénztárakba befizetett munkáltatói juttatásokat 54 százalékos adó, valamint az adóval növelt értékre rakódó további 27 százalékos járulék, összesen tehát közel 96 százalékos pótlólagos fizetési teher sújtaná.

A Patikapénztár számításai alapján a tavalyi, 39 milliárd forintos munkáltatói hozzájárulás a munkavállalók kilépése miatt 19,5 milliárd forintra csökkenne. Ez az összeg oszlana majd meg a juttatás és a közterhek között, vagyis a 96 százalékos elvonás a költségvetés számára egészségpénztári oldalról legfeljebb 9,5 milliárd forintos többletbevételt jelentene. A néhány milliárdos költségvetési pluszbevétel ára mintegy két és félmilliónyi ember bizalmának elvesztése volna - figyelmeztetnek.

A tagok annak ellenére számolnák fel önkéntes pénztári megtakarításaikat a szervezet szerint, hogy a kormány tervei szerint megmaradna az egyéni befizetésekre vonatkozó szja-kedvezmény. A 47 milliárd forintos, alapvetően állampapírokban tartott megtakarítás felszámolása mellett az intézkedés hatalmas bizalomvesztéssel is jár, hiszen jelenleg a cafeteriát újonnan választó 10 emberből legalább 9 voksol az egészségpénztári öngondoskodás intézménye mellett - fogalmaznak.

Az adóztatási elképzelések a 15 éve fennálló, és a folyamatos szigorítások ellenére is fejlődni képes önkéntes egészségpénztári szektor fennállásának eddigi legsúlyosabb válságát hozhatják el - jelentette ki Lukács Marianna, a Patikapénztár ügyvezető igazgatója a közlemény szerint.

Az önkéntes egészségpénztárak betétállománya mára meghaladta a 47 milliárd forintot. A felmérés alapján úgy vélik, hogy a módosítás hatására a pénztári befizetések összege negyedére, 10 milliárd forintra csökkenne.

Kifogásolják azt is, hogy az adótervezet az egymással eddig azonos feltételekkel versenyző cafeteria-juttatások közül éppen azokat részesíti előnyben - kedvezőbb, évi 400 ezer forintig csupán 32 százalékos adóteherrel -, amelyek nem a hosszabb távú öngondoskodást, hanem rövidtávú fogyasztási célokat szolgálnak. Ide tartozik egyebek között az üdülési csekk is.

Az egészségpénztárak kétféle módon is képesek az állami egészségügyi terhek jelentős csökkentésére - ismertetik. Az OEP által nem finanszírozott egészségügyi szolgáltatások igénybe vételével kevesebb gyógyítási feladat hárul az államra, másrészt a prevenciós szolgáltatások megelőzik a betegségek kialakulását, szintén leszorítva a társadalombiztosítás költségeit.