Visszaszorulóban a szegénység

A csütörtöki Napi Gazdaság a Világbank jelentésére hivatkozva azt írja, hogy a térségen belül Magyarországon a legkisebb a szegénység, de még itt is a lakosság 12 százaléka tekinthető gazdaságilag sebezhetőnek, és aránytalanul sok az érintett gyerek.

Az abszolút szegénységi küszöböt jelentő napi 2,15 dollárnál (azaz az árszínvonal-különbséget is figyelembe véve évi 113 ezer forintnál) kevesebből élők aránya statisztikailag nem volt kimutatható Magyarországon, míg napi 4,30 dollárnál kevesebbje a lakosság 12 százalékának volt.

Öt évvel korában még 2 százaléknyi szegény és további 18 százaléknyi gazdaságilag sebezhető ember élt Magyarországon. A jelentés szerint a szegénység mérséklődése Magyarországon - a régió országainak többségéhez hasonlóan - szinte kizárólag a gazdasági növekedésnek volt köszönhető, az egyenlőtlenség nem csökkent számottevően.

Magyarországon a szegények 37 százaléka jön olyan családból, ahol senki sem dolgozik, azaz a régió sok országával ellentétben a szegénység nagymértékben kötődik a munkaerőpiacról való kimaradáshoz. Ez elsősorban az alacsony foglalkoztatási szinttel magyarázható, a magyar munkanélküliségi ráta ugyanis nem tekinthető magasnak. A magyar szegénységi adatokból az is kiderül, hogy akárcsak Bulgáriában, Romániában és Lengyelországban, a szegénység nálunk is aránytalanul nagymértékben fenyegeti a gyerekeket, azon belül is a legfiatalabb, 6 év alatti korosztályt.

A magyar lakosság 10,9 százaléka tekinthető szegények, ha a vonalat a mediánjövedelem fele, azaz évi 275 800 forint alatti kereset alapján húzzuk meg – állapította meg a Tárki 2003-as jelentése. Az akkori adatok szerint kilátástalan helyzetben van a népesség 2,8 százaléka – ők azok, akik jövedelmi dimenzióban és depriváltságuk, vagyis bizonyos tárgyi javaktól való megfosztottságuk miatt is szegénynek minősülnek, ráadásul annak is érzik magukat. (A meghatározások sorát hosszan lehetne folytatni, hiszen a szegénység nehezen írható körül egzakt módon – ezért is eltérő a Világbank által festett kép.)

A tendenciákról elmondható, hogy az utóbbi években kismértékben nőtt a szegénység kiterjedtsége, miközben némileg enyhült annak mélysége. A szegénység okai között a legfontosabbak a háztartásban élő gyermekek és gazdaságilag inaktívak száma, a háztartásfő iskolai végzettsége és munkaerő-piaci helyzete, valamint kikerülhetetlen az etnikai kérdés is. A leginkább veszélyeztetettek a legfeljebb általános iskolát végzettek, a munkanélküli vagy nem nyugdíjas inaktív és/vagy roma háztartásfők családjában élők, valamint a három- vagy ennél többgyermekes és az egyszülős háztartásban élők.