.jpg)
Vita a Munkaerőpiaci Alap felhasználásáról
Gúr Nádor, a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság elnöke indokoltnak tartja az új munkahelyek létrehozásához nyújtott támogatás feltételeinek módosítását: egy-egy alkalmazott után több támogatást lehetne adni, illetve az ötnél kevesebb dolgozó foglalkoztatását vállaló cégek számára is lehetővé kellene tenni támogatás igénylését.
A Munkaerőpiaci Alapról tájékozódott hétfői ülésén az Országgyűlés foglalkoztatási és munkaügyi bizottsága. Gúr Nándor (MSZP) a bizottság elnöke szerint indokolt lenne az új munkahelyek létrehozásához nyújtott - Munkaerőpiaci Alapból - támogatás feltételeinek módosítása, a jelenlegi előírásokkal ugyanis, kevesebb munkáltató ad be pályázatot mint korábban.
Az elnök elmondta, hogy például az egy-egy alkalmazott után több támogatást lehetne adni, illetve az ötnél kevesebb dolgozó foglalkoztatását vállaló cégek számára is lehetővé kellene tenni támogatás igénylését.
A Munkaerőpiaci Alap felhasználásáról szóló vitában először Bernáth Ildikó (Fidesz) alelnök foglalkozott azzal, hogy az új munkahelyek létrehozását - más támogatási eszközökkel összehasonlítva - igen alacsony összeggel, az idén csak 2,3 milliárd forinttal támogatja az alap.
Bódi András, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium főosztályvezetője válaszul példaként kiemelte, hogy az elmúlt évben még a rendelkezésre álló keretet se sikerült felhasználni a kevesebb érdeklődő miatt. Gúr Nándor erre reagált úgy, hogy aktualizálni kellene a pályázati feltételeket.
A 2007-ben rendelkezésre álló 1,8 milliárd forintból csaknem 2.000 új munkahely létrehozását vállalták a sikeres pályázók, a 2006-ban 1,8 milliárd forintból 1.815 új munkahelyet hoztak létre, 2005-ben pedig 1,5 milliárd forintból 1.704 munkahely létesülhetett.
A vitában Bernáth Ildikó kifogásolta még azt is, hogy az alap régiókhoz decentralizált összegéről érdemben nem dönthetnek a munkáltatók, munkavállalók és önkormányzatok képviselőiből álló, régiós munkaügyi tanácsok.
Fehér József, a Munaerőpiaci Alap Irányító Testülete (MAT) munkavállalói oldalának képviselője erre válaszolva elmondta: a helyi tanácsoknak jelenleg nincs döntési jogosítványuk, csak véleményt mondhatnak a pénzfelhasználásról. A szociális partnerek szerint is erősíteni lehetne a tanácsok hatáskörét helyi ügyekben.
Az elnök elmondta, hogy például az egy-egy alkalmazott után több támogatást lehetne adni, illetve az ötnél kevesebb dolgozó foglalkoztatását vállaló cégek számára is lehetővé kellene tenni támogatás igénylését.
A Munkaerőpiaci Alap felhasználásáról szóló vitában először Bernáth Ildikó (Fidesz) alelnök foglalkozott azzal, hogy az új munkahelyek létrehozását - más támogatási eszközökkel összehasonlítva - igen alacsony összeggel, az idén csak 2,3 milliárd forinttal támogatja az alap.
Bódi András, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium főosztályvezetője válaszul példaként kiemelte, hogy az elmúlt évben még a rendelkezésre álló keretet se sikerült felhasználni a kevesebb érdeklődő miatt. Gúr Nándor erre reagált úgy, hogy aktualizálni kellene a pályázati feltételeket.
A 2007-ben rendelkezésre álló 1,8 milliárd forintból csaknem 2.000 új munkahely létrehozását vállalták a sikeres pályázók, a 2006-ban 1,8 milliárd forintból 1.815 új munkahelyet hoztak létre, 2005-ben pedig 1,5 milliárd forintból 1.704 munkahely létesülhetett.
A vitában Bernáth Ildikó kifogásolta még azt is, hogy az alap régiókhoz decentralizált összegéről érdemben nem dönthetnek a munkáltatók, munkavállalók és önkormányzatok képviselőiből álló, régiós munkaügyi tanácsok.
Fehér József, a Munaerőpiaci Alap Irányító Testülete (MAT) munkavállalói oldalának képviselője erre válaszolva elmondta: a helyi tanácsoknak jelenleg nincs döntési jogosítványuk, csak véleményt mondhatnak a pénzfelhasználásról. A szociális partnerek szerint is erősíteni lehetne a tanácsok hatáskörét helyi ügyekben.
Előfordul, hogy érzelmi alapon döntesz? Gyorsan reagálsz, és később megbánod a viselkedésedet? Ha igen, ez a könyv neked szól!
Karácsonyi káosz a reptéren