Vita van a képviselői létszámról

Petrétei József igazságügy-miniszter a javaslat általános vitájában a részletekről szólva elmondta: a törvényjavaslat fenntartja a korábbi kétszavazatos konstrukciót, tehát a választópolgárok mind az egyéni választókerület jelöltjeire, mind a pártok országos listáira szavazhatnak, azonban a mandátumok kiosztása elsősorban a listás szavazatok alapján, arányosan történne.

A javaslat a választókerületek területének pontos kijelölésére a kormánynak ad felhatalmazást annak érdekében, hogy a választókerületek a demográfiai változásokhoz igazodjanak, ne fordulhasson elő a legkisebb és a legnagyobb választókerület között akár kétszeres különbség kialakulása. A jogszabály rögzíti, hogy egy megyén belül az egyes választókerületek a választópolgárok átlagos számától legfeljebb 20 százalékkal térhetnek el – tette hozzá. A javaslat szerint az országos listára leadott szavazatok alapján kell arányosan szétosztani az ötszázalékos küszöböt elérő pártok között a mandátumokat, de az egyes pártok által így megszerzett képviselői helyek számából le kell vonni az egyéni választókerületekben az adott párt által megszerzett mandátumok számát, és csak a fennmaradó helyeket töltheti be a listájáról a párt.

Több is lehet 298-nál

Abban az esetben, ha egy párt több egyéni választókerületben győzedelmeskedik, mint amennyi mandátumot a listás szavazatok alapján kapna, a győztes egyéni jelöltek a 298 főn túl is mandátumhoz fognak jutni, így az Országgyűlés tagjainak száma a 298 főt meghaladhatja – mondta. Az egyéni választókerületi jelölés tekintetében a javaslat nem változtat a hatályos szabályozáson, az országos lista állításához pedig 35 egyéni képviselő jelölését írja elő.

Olcsóbb az egyforduló

A szabályozás egyfordulós választással számol, ami lehetővé teszi a választási költségek radikális csökkentését, és rövidíti a választással járó átmeneti kormányzati időszakot. Az egyfordulós választás ugyanakkor nem járna a pártok „blokkosodásával", mert az arányos országos listán kiosztott mandátumok miatt a pártoknak nem szükséges már a választások előtt szövetséget kötniük egymással – ismertette a javaslatot az igazságügy-miniszter.

SZDSZ: a Fidesz javaslata is elfogadható

Wiener György, az MSZP vezérszónoka elmondta: azért nem radikálisabb a létszámcsökkentés, mert a vegyes rendszer megtartása esetén az egyéni választókerületek számát nem lehet egy bizonyos határ alá vinni. Hozzátette, hogy a 200-220 fős, vagy ennél is alacsonyabb létszámú parlament esetében megoldást már csak a tisztán listás rendszer jelenthetne.

Fodor Gábor, az SZDSZ vezérszónoka arról beszélt, a törvényjavaslat megfelel annak a három elvnek, hogy kisebb és valamivel arányosabb parlamentet hoz létre, továbbá – a Fidesz 200 fős parlamentről szóló javaslatával ellentétben – nem forgatja fel radikálisan a mostani szisztémát. A politikus ugyanakkor jelezte: pártja számára a Fidesz által javasolt kétfordulós választási rendszer is elfogadható.

Az ellenzék nem támogatja

Balsai István (Fidesz) álláspontja szerint a kormány nem a parlament létszámának jelentős csökkentésében érdekelt, „csak abban, hogy a 16 éve hatályos választási rendszert a maguk érdekeinek megfelelően átalakítsák". Kifejtette, hogy az egyfordulós választással a képviselőknek elég lenne a relatív többség a mandátum megszerzéséhez. Kifogásolta, hogy a kormány határozhatná meg a választókerületek nagyságát. Súlyos problémának nevezte, hogy minél több egyéni képviselőjét választják meg egy pártnak, annál kevesebb listás politikust küldhet a parlamentbe. Közölte: a Fidesz nem támogatja a javaslatot.

Salamon László, a KDNP vezérszónoka ugyanakkor világossá tette, pártja sem egészében, sem részleteiben nem támogatja a kormány javaslatát, azt módosításokkal sem tartja elfogadhatónak. A KDNP támogatja a Fidesz 200 fős parlamentről szóló javaslatát, és az egyfordulós, majdnem teljesen arányos választási rendszer helyett a kétfordulós választási modell magtartását javasolja.

Herényi Károly, az MDF frakcióvezetője ugyan elismerte, hogy a törvényjavaslat arányosabb választási modellt tartalmaz, azonban kifejtette: az MDF kétkamarás országgyűlési modellt és tisztán listás választási rendszert javasol. Ebben a rendszerben a 150 fős képviselőház mellett egy második