11,5 százalékos munkanélküliséget várnak az elemzők

Még egy hét és kijönnek a legfrissebb 2010 első negyedéves munkaerő-piaci adatok a Központi Statisztikai Hivataltól (KSH). A HR Portal utánajárt, mekkora munkanélküliséget jósolnak az elemzők.

A munkanélküliségi ráta 11,4 százalékra nőtt 2009 decembere és 2010 februárja között, amely 2,3 százalékponttal haladta meg az egy évvel korábbit a KSH adatai szerint. Az elemzők nem számítottak ekkora munkanélküliségre. Kíváncsiak voltunk, most mekkora munkanélküliséget várnak a szakemberek. Még mielőtt belevágnánk a számok birodalmába, tisztázzuk, milyen tényezőktől függ a munkaerő-piaci felmérés. Függ például a jogszabályi változásoktól, a passzív ellátásra jogosultság feltételeinek változásától, a másodlagos munkaerő-piaci lehetőségektől, a képzési programokban történő megjelenés lehetőségeitől, s nem utolsó sorban a reálgazdasági folyamatoktól.

Előrejelzés: 11, 5 százalék körüli a munkanélküliség

Németh Dávid, az ING Bank makroelemzője 11,6 százalékos munkanélküliségi rátát jelez előre a 2010 január ás március közötti időszakra. Török Zoltán, a Raiffeisen elemzője 11,5 százalékos munkanélküliségi rátát vetít előre, Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője elmondta, hogy várakozásaik szerint 11,4 százalék körül tetőzhet a munkanélküliség az első negyedévben. Az elemzői várakozásoknál kissé magasabb munkanélküliség elsősorban a munkanélküliek számának váratlan megugrásának köszönhető, mivel a foglalkoztatási adatok a várakozásoknak megfelelőek voltak.

Van, ahol beindult a munkaerő-felvétel

A Takarékbank elemzője úgy véli, az export-orientált, elsősorban külföldi tulajdonú vállalatoknál már erősödik a munkaerő kereslet, ugyanakkor a gyenge belső kereslet miatt a belföldre termelő és szolgáltató vállalatok még leépítésre kényszerülhetnek. A kereskedelem és az építőipar lehet a legnagyobb elbocsátó, amellyel a másik két elemző is egyetért. Török Zoltán szerint a kkv szektor 2010 végére, 2011 elejére jöhet rendbe pénzügyileg. Ugyanakkor a Raiffeisen elemzője is úgy látja, hogy beindul a termelés az exportban érdekelt feldolgozóipari vállalkozásoknál, főleg az autóipari beszállítóknál, és az elektronikai iparban érzékelhető a növekedés. - Látható, hogy fokozatosan vesznek fel dolgozókat, ez elsősorban Észak-Dunántúlra igaz - mondja Török Zoltán.
A leginkább kedvezőtlen helyzetben Török Zoltán szerint is a hazai kiskereskedelem és az építőipar van, utóbbi hamarosan eléri a mélypontot, a második félévben azonban ott is elkezdődhet egy javuló tendencia, a rendelésállomány 20 százalékos növekedést mutat. Suppan Gergely szerint az építőipart az új kormány gazdaságpolitikája akár kedvezően is befolyásolhatja középtávon.

Kifutnak a közmunkaprogramok

A Raiffeisen elemzője a közmunkaprogramok lassú kifutását emelte ki, amely kedvezőtlenül befolyásolja a munkanélküliséget. Már az előző negyedéves munkanélküliségi növekedés (11, 4 százalék) is arra vezethető vissza Török Zoltán szerint, hogy folyamatosan esnek ki a közmunkások ezekből a programokból: októberben 4 ezerrel, novemberben 10 ezerrel, januárban 15 ezerrel csökkent a közszféra létszáma, ami nyilvánvalólag nem a tanárok, orvosok tömeges elbocsátása miatt következett be - igazolja állítását az elemző.

Csak egy kicsit csökken a munkanélküliség

A lapunk által megkérdezett elemzők igazolták azokat a korábbi szakmai véleményeket, hogy áprilistól fordulat várható a foglalkoztatás terén. Az idénymunkák beindulásával ugyanis javulhat a foglalkoztatás, a mezőgazdaságban, az építőiparban, nyáron pedig a turizmusnak is felszívó hatása lesz a munkaerőpiacon. Ekkortól valamelyest mérséklődik a munkanélküliség, 11 százalék alá süllyedhet.

A Takarékbank elemzője szerint is mérsékelni fogják a munkanélküliséget az idénymunkák, így a nyári hónapokra 10,6-10,8 százalékra süllyedhet a munkanélküliség. Amennyiben a gazdasági növekedés a várakozásoknak megfelelően a második félévben megvalósul, a szezonális munkák őszi lefutása ellenére ezeken a szinteken stabilizálódhat a munkanélküliség.

Az ING szakembere szerint a következő egy-két periódusban a munkanélküliség még további növekedést mutat a szezonális hatás, illetve a belső kereslet visszaesése miatt, így a II. negyedévre 11,7 és 11, 8 százalékos munkanélküliséget jósol. A szakember szerint májustól stagnálhat a munkanélküliség, ősztől pedig 11 és 11,5 százalék között ingázhat a munkanélküliségi ráta. Hasonló előrejelzést vázol Török Zoltán, aki szerint a munkanélküliség nemsokára eléri a csúcsát (12 százalék), majd nyár végén, ősz elején stagnálás várható, az augusztus és október közötti időszakra például 11,4 százalékos munkanélküliségi rátát vár a szakember. Az év végére ugyanakkor 11 százalékra csökkenhet a munkanélküliség a Raiffeisen elemzőjének számításai szerint.

A következő időszak nagy kérdése lesz az is - vázolja Németh Dávid -, hogy mekkora elbocsátással jár majd az önkormányzatok, államigazgatás átalakítása, amely az új kormány tervei között szerepel. Ha ugyanis ez bekövetkezik, akkor a közszférából kikerült embereket is a munkaerőpiacnak kellene felszívnia, amely rétegre nem feltétlenül lesz igény, így a munka nélkül maradt közszolgákkal is gyarapodhat az álláskeresők tábora, vetíti előre az elemző. És az is kérdéses, hogy a felvevő képesség milyen kereslettel párosul, de az aktívak-inaktívak aránya is meghatározó. Tehát ez mind lassíthatja a bővülést, mondja Németh Dávid.

Foglalkoztatás: nagyobb fellendülés csak 2012-ben lesz

Az ING Bank vezető elemzőjének ugyanakkor a foglalkoztatás javulásával kapcsolatban vannak aggodalmai. Szerinte még jövőre sem számíthatunk nagy fellendülésre a munka piacán. Úgy véli, három év szükséges ahhoz, hogy a korábbi szintre, 8 százalék környékére csökkenjen a munkanélküliség. Kétségei vannak ugyanis, hogy ennél előbb következne be javulás a foglalkoztatás terén.

A Takarékbank szakembere is azt hangsúlyozta: a munkanélküliség erőteljesebb csökkenése nagyobb gazdasági növekedést, illetve az új kormánytól remélt reformok megvalósítását igényli. 2010-ben átlagosan 10,8 százalékos munkanélküliségre számít.