160 ezer forintot kap kézhez a magyar

A keresetek növekedési ütemét főként a minimálbérre, a garantált bérminimumra vonatkozó éves megállapodás, a közfoglalkoztatottak létszámalakulása és a szociális területen dolgozók bérkorrekciójának áthúzódó hatása befolyásolta - derül ki a KSH oldalán nyilvánosságra hozott jelentésből.

2015 első négy hónapjában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók nemzetgazdasági szintű átlagos bruttó keresete – a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél - 241 600 forint volt.

A bruttó átlagkeresetek a pénzügyi, biztosítási tevékenység gazdasági ágban voltak a legmagasabbak (512 300 forint), a humán-egészségügyi, szociális ellátás területén pedig a legalacsonyabbak (145 700 forint).

A költségvetési szférában és a nonprofit szervezeteknél dolgozók egy része, mintegy 192 ezer fő - az adó- és járulékváltozások ellentételezését szolgáló, a keresetbe nem tartozó - kompenzációban részesült, összege átlagosan 10 100, illetve 9500 forint volt.

Nőtt a nettó bér is

Nemzetgazdasági szinten az átlagos - családi kedvezmény nélkül számított - nettó kereset 158 200 forint volt, - a kereseteket terhelő járulékok és a személyi jövedelemadó-szabályok változatlansága miatt - a bruttó keresetekével azonos mértékben, 3,9 százalékkal emelkedett.

2015-ben a családi kedvezmény igénybevételének szabályai csak kismértékben változtak, ez számottevően nem befolyásolta a nettó keresetek átlagindexét. Ugyanakkor a kedvezményt is figyelembe véve a nettó kereseti átlag 165 100 forintra becsülhető. A közfoglalkoztatottak átlagkereseti adatait figyelmen kívül hagyva a nemzetgazdaságban 2,9, a vállalkozásoknál 3,5, a költségvetés területén 1,4, a nonprofit szervezeteknél 1,8 százalékkal nőttek a keresetek.

Forrás: KSHA rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) keresetek az átlagkeresetekkel azonos mértékben (3,9 százalékkal) emelkedtek.

A 253 900 forintos nemzetgazdasági szintű, átlagos havi munkajövedelem 4,0 százalékkal volt magasabb. A munkajövedelmen belül az egyéb munkajövedelem aránya átlagosan 4,8 százalékos.