Megjelent: 2 éve

1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról VI. Fejezet

A MUNKANÉLKÜLI ELLÁTÁSOK ÉS A FOGLALKOZTATÁST ELŐSEGÍTŐ TÁMOGATÁSOK FEDEZETE

Nemzeti Foglalkoztatási Alap

39. § (1) A Munkaerőpiaci Alap, mint elkülönített állami pénzalap elnevezése Nemzeti Foglalkoztatási Alapra módosul.
(2) A Nemzeti Foglalkoztatási Alap célja a foglalkoztatáshoz, a munkanélküliséghez, a képzési rendszer fejlesztéséhez kapcsolódó pénzeszközök összevonásával, egységes kezelésével
a) az álláskeresők ellátásának biztosítása,
b) a foglalkoztatás elősegítése, a munkahelyteremtés, a munkahelymegőrzés, a munkaerő alkalmazkodásának és az álláskeresők munkához jutásának támogatása,
c) a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezetek munkavállalói szociális biztonságának elősegítése,
d) a képzési rendszer fejlesztésének támogatása,
e) A 39. § (2) bekezdés e) pontját a 2010: CLIII. törvény 7. § (20) bekezdése hatályon kívül helyezte.
f) hozzájárulás a korengedményes nyugdíj helyébe lépő korhatár előtti ellátás kifizetésének részbeni finanszírozásához,
g) az egyes alaprészekből finanszírozott ellátások, támogatások működtetésével kapcsolatos kiadások fedezetének biztosítása, valamint
h) A 39. § (2) bekezdés h) pontját a 2010: CLIII. törvény 7. § (20) bekezdése hatályon kívül helyezte.
i) az Európai Foglalkoztatási Szolgálat működési és fejlesztési kiadásainak finanszírozásához történő hozzájárulás.
(3) A Nemzeti Foglalkoztatási Alapon belül - a pénzeszközök felhasználásának célja szerint - a következő alaprészeket kell elkülöníteni:
a) szolidaritási alaprészt az álláskeresési járadék, a nyugdíj előtti álláskeresési segély, az álláskeresési segély, a munkanélküli járadék, a nyugdíj előtti munkanélküli segély,, a költségtérítés (31. §), valamint ezek juttatásával kapcsolatos postaköltség finanszírozására;
b) A 39. § (3) bekezdés b) pontját a 2010: CLIII. törvény 7. § (20) bekezdése hatályon kívül helyezte.
c) foglalkoztatási alaprészt, a foglalkoztatást elősegítő támogatások, a nem az állami foglalkoztatási szerv által nyújtott munkaerőpiaci szolgáltatások nyújtására, az állami foglalkoztatási szerv által pályaválasztás elősegítése érdekében szervezett munkaerőpiaci információkat nyújtó rendezvény kiadásaira, az állami foglalkoztatási szerv által szervezett munkaerőpiaci információkat nyújtó állásbörze kiadásaira, valamint keresetpótló juttatással kapcsolatos po bérgarancia alaprészt, a Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvényben meghatározott támogatás, valamint annak folyósításával kapcsolatos postaköltség finanszírozására;
e) a képzési alaprészt, a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvényben, valamint a felnőttképzésről szóló törvényben meghatározott feladatok, támogatási programok finanszírozására;
f)-g) A 39. § (3) bekezdés f)-g) pontját a 2010: CLIII. törvény 7. § (20) bekezdése hatályon kívül helyezte.
h) A 39. § (3) bekezdésének h) pontját a 2004: CI. törvény 247. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2009: LXXVII. törvény 195. §-ának a) pontja; alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 225. § (2)-(4) bekezdését.
(4) Az egyes alaprészek terhére elszámolhatók a Nemzeti Foglalkoztatási Alap beszámolóját megalapozó informatikai szolgáltatás és könyvvizsgálati ellenőrzés díja arányosan, az alaprészből finanszírozott ellátások, támogatások igénybevételének hirdetésével, közzétételével és ellenőrzésével kapcsolatos kiadások, szakértői díjak, valamint az alaprészek pénzeszközei visszakövetelésével, behajtásával kapcsolatban felmerülő díjak és költségek, elszámolható továbbá az alaprészből finanszírozott ellátásokkal, támogatásokkal kapcsolatos nyilvántartás működtetéséhez szükséges informatikai fejlesztések költsége.
(5) A (6) bekezdés kivételével a Nemzeti Foglalkoztatási Alap külön előirányzataiból finanszírozott támogatások igénybevételének hirdetésével, közzétételével kapcsolatos kiadások, szakértői díjak, valamint a pénzeszközök visszakövetelésével, behajtásával kapcsolatban felmerülő díjak és költségek az adott előirányzatból elszámolhatók.
(6) A (12) bekezdés d) pontjában meghatározott előirányzatból elszámolhatóak a támogatások nyújtásával, ellenőrzésével kapcsolatos kiadások, szakértői díjak, valamint a pénzeszközök visszakövetelésével, behajtásával kapcsolatban felmerülő díjak és költségek, a közfoglalkoztatási kiállítások rendezésével kapcsolatos kiadások, a közfoglalkoztatással összefüggő kutatások költségei, továbbá a támogatásokkal kapcsolatos nyilvántartás működtetéséhez szükséges informatikai fejlesztések költségei.
(7) A 39. § új (6) bekezdését az 1999: CXXII. törvény 18. § (3) bekezdése iktatta be, egyidejűleg a korábbi (5)-(7) bekezdések számozását (7)-(9) bekezdésre változtatva. A (6) bekezdés számozását a 2008: CVII. törvény 30. § (1) bekezdése (7) bekezdésre változtatta, hatályon kívül helyezte a 2010: CLIII. törvény 7. § (20) bekezdése.
(8) Az állami foglalkoztatási szervek közreműködésével, uniós források bevonásával megvalósuló programok, támogatások, valamint járulékátvállalás tekintetében a Nemzeti Foglalkoztatási Alap mint központi programok kedvezményezettje finanszírozza az előbbiekben említett intézkedések végrehajtása érdekében teljesített kifizetéseket.
(9) A Nemzeti Foglalkoztatási Alap bevételét képező járulék, szociális hozzájárulási adó költségvetési törvényben meghatározott hányada, illetőleg hozzájárulás beszedése érdekében igénybe vett szolgáltatás díja a Nemzeti Foglalkoztatási Alapnak azt az alaprészét terheli, amelynek kiadásai finanszírozása érdekében a járulék és szociális hozzájárulási adó fizetése történik.
(10) A Nemzeti Foglalkoztatási Alap alaprészeinek központi pénzügyi kerete által finanszírozott program esetében a programhoz közvetlenül kapcsolódó igazolt költségek az érintett keret terhére elszámolhatók, illetve abból megtéríthetők.
(11) Az elkülönített alaprészek bevételeit és kiadásait az éves költségvetési törvény címenként, illetve alcímenként tartalmazza.
(12) A Nemzeti Foglakoztatási Alap költségvetésében külön előirányzat tartalmazza:
a) A 39. § (12) bekezdés a) pontját a 2014: XCIX. törvény 182. § (2) bekezdés 1. pontja hatályon kívül helyezte.
b) az európai uniós operatív programok előfinanszírozásának céljára szolgáló pénzeszközöket,
c) a Társadalmi Megújulás Operatív Program társfinanszírozásra szolgáló pénzeszközöket,
d) a külön jogszabályban meghatározott közfoglalkoztatás támogatására fordítható pénzeszközöket,
e) A 39. § (12) bekezdés e) pontját újból hatályon kívül helyezte a 2016: LXVII. törvény 24. §-a.
f) A 39. § (12) bekezdés f) pontját hatályon kívül helyezte a 2016: LXVII. törvény 24. §-a.
g) a kincstár által terhelt, a számlavezetéssel kapcsolatos működési kiadásokat, valamint a megszűnt jogcímekhez kapcsolódó kifizetéseket,
h) A 39. § (12) bekezdés h) pontját újból hatályon kívül helyezte a 2016: LXVII. törvény 24. §-a.
i) A 39. § (12) bekezdés i) pontját a 2010: CLIII. törvény 7. § (20) bekezdése hatályon kívül helyezte.
j) uniós forrás terhére - előleg bevonásával - megvalósuló operatív programok finanszírozására szolgáló pénzeszközöket,
k) az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap elő- és társfinanszírozására szolgáló pénzeszközöket.
(13)258 A (12) bekezdés b) pontjában meghatározott előirányzatból elszámolhatók az 57/D. §-ban meghatározott adatbázishoz és az előfinanszírozással megvalósuló programokban a résztvevők nyilvántartásához, valamint a programokban nyújtott támogatások felhasználásának nyomon követéséhez szükséges informatikai költségek, továbbá a programok megvalósítását szolgáló módszertani fejlesztés költségei.
39/A. § (1) A Nemzeti Foglalkoztatási Alappal - a képzési alaprész kivételével - a miniszter rendelkezik. A miniszter rendelkezési jogát a 39. § (12) bekezdés d) pontjában meghatározott előirányzat tekintetében a (2) bekezdés szerint a közfoglalkoztatásért felelős miniszterrel megosztva gyakorolja. A Nemzeti Foglalkoztatási Alap képzési alaprésze feletti rendelkezési jogra, valamint a képzési alaprész felhasználására vonatkozó szabályokat a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvény határozza meg.
(2) A 39. § (12) bekezdés d) pontjában meghatározott előirányzat fő felhasználási céljait - kormányrendeletben foglaltak alapulvételével - a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter és a közfoglalkoztatásért felelős miniszter együttesen határozza meg. Országos közfoglalkoztatási program indítására és az azzal kapcsolatos egyedi kötelezettségvállalásra a közfoglalkoztatásért felelős miniszter jogosult.
(3)-(4) A 39/A. § (3)-(4) bekezdését a 2011: XCIII. törvény 13. § d) pontja hatályon kívül helyezte.
(5) A 39/A. § új (5) bekezdését az 1998: LXXXVI. törvény 11. §-a iktatta be, egyidejűleg az eredeti (5) bekezdés számozását (7) bekezdésre változtatva. Az (5) bekezdést a 2011: XCIII. törvény 13. § d) pontja hatályon kívül helyezte.
(6) A 39/A. § (6) bekezdését az 1998: LXXXVI. törvény 11. §-a iktatta be, egyidejűleg az eredeti (6) bekezdés számozását (8) bekezdésre változtatva. A 39/A. § (6) bekezdését a 2008: CVII. törvény 52. § (1) bekezdésének c) pontja hatályon kívül helyezte.
(7) A 39/A. § eredeti (5) bekezdésének számozását (7) bekezdésre változtatta az 1998: LXXXVI. törvény 11. §-a. A 39/A. § (7) bekezdését a 2008: CVII. törvény 52. § (1) bekezdésének c) pontja hatályon kívül helyezte.
(8) A miniszter a Nemzeti Foglalkoztatási Alap év végi egyenlegének megóvása érdekében dönthet
a) a keletkezett többletbevételek felhasználásának mértékéről,
b) a kiadások évközi ütemezésének módosításáról,
c) a Nemzeti Foglalkoztatási Alap 39. § (3) bekezdésének c) és e) pontjában meghatározott alaprészek tekintetében a kiadások csökkentéséről.
(9) A Nemzeti Foglalkoztatási Alap pénzeszközeinek felhasználásáról e törvény, valamint külön jogszabály szerint a miniszter, valamint az állami foglalkoztatási szervek gondoskodnak.
(10) A Nemzeti Foglalkoztatási Alap bevételi és kiadási előirányzatát és annak alaprészek közötti megosztását az Országgyűlés címenként és alcímenként a költségvetési törvényben hagyja jóvá. Az alaprészen belüli további jogcímeket a miniszter állapítja meg.
(11) A Nemzeti Foglalkoztatási Alapot - ha az egyes alaprészek tekintetében törvény eltérően nem rendelkezik - a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) kezeli.
(12) A minisztérium az (1) bekezdésben meghatározott tevékenysége keretében ellátja az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 6/B. §-ában meghatározott feladatokat, továbbá
a) gondoskodik a Nemzeti Foglalkoztatási Alapra mint elkülönített állami pénzalapra vonatkozó jogszabályok végrehajtásáról,
b) ha törvény eltérően nem rendelkezik, a Nemzeti Foglalkoztatási Alapból nyújtott költségvetési támogatás esetén támogatási szerződést köt.
(13) Felhatalmazást kap a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter, hogy a Nemzeti Foglalkoztatási Alap kezelésének és felhasználásának részletes szabályait rendeletben határozza meg.
39/B. § (1) A Nemzeti Foglalkoztatási Alap egyes alaprészeinek pénzeszközei a miniszter döntése szerint egymás közt átcsoportosíthatók, feltéve, ha erre az eredeti előirányzatokon felül képződő többletbevételek fedezetet biztosítanak, vagy az egyes alaprészek tényleges kiadásainak az előirányzatoktól való elmaradása várhatóan fedezetet nyújt.
(2)-(3) A 39/B. § új (2) bekezdését a 2002: LIII. törvény 21. § (2) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti (2)-(4) bekezdések számozását (3)-(5) bekezdésre változtatva. A (2)-(3) bekezdést a 2003: LXXXVI. törvény 22. § (4) bekezdésének b) pontja hatályon kívül helyezte.
(4) A 39/B. § eredeti (3) bekezdésének számozását (4) bekezdésre változtatta a 2002: LIII. törvény 21. § (2) bekezdése, hatályon kívül helyezte a 2010: CLIII. törvény 7. § (20) bekezdése.
(5) A Nemzeti Foglalkoztatási Alap foglalkoztatási alaprésze terhére tárgyéven túli fizetési kötelezettség a miniszter által meghatározott mértékig vállalható, amely nem haladhatja meg a tárgyévi eredeti, előirányzat-módosítás esetén a módosított kiadási előirányzat 40 százalékát.
(6) A Nemzeti Foglalkoztatási Alap közfoglalkoztatási támogatások előirányzata terhére tárgyéven túli fizetési kötelezettség a miniszter által meghatározott mértékig vállalható, amely nem haladhatja meg a tárgyévi eredeti, előirányzat-módosítás esetén a módosított kiadási előirányzat 40%-át.
(7) A (6) bekezdésben meghatározott 40%-os mérték alól a közfoglalkoztatásért felelős miniszter kezdeményezésére - figyelemmel a közfoglalkoztatási programok kezdési időpontjára és tartamára - a Kormány egyedi felmentést adhat.
39/C. § (1) A Nemzeti Foglalkoztatási Alap bevétele:
a) az egészségbiztosítási- és munkaerőpiaci járulékból a Nemzeti Foglalkoztatási Alapot a Tbj. szerint megillető rész;
b) a szociális hozzájárulási adónak a költségvetési törvényben meghatározott százaléka.
c) A 39/C. § (1) bekezdésének új c) pontját a 2004: CI. törvény 248. §-a iktatta be, egyidejűleg az eredeti c)-g) pontok jelölését d)-h) pontra változtatva. A 39/C. § (1) bekezdésének c) pontját a 2009: LXXVII. törvény 195. §-ának b) pontja hatályon kívül helyezte; alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 225. § (2)-(4) bekezdését.
d) A 39/C. § (1) bekezdése eredeti c) pontjának jelölését d) pontra változtatta a 2004: CI. törvény 248. §-a, hatályon kívül helyezte a 2010: CLIII. törvény 7. § (20) bekezdése.
e) a szakképzési hozzájárulásról és a képzési rendszer fejlesztésének támogatásáról szóló törvényben meghatározott szakképzési hozzájárulás;
f) a központi költségvetési támogatás;
g) az állami foglalkoztatási szervek közreműködésével, uniós források bevonásával megvalósuló programok, támogatások, valamint járulékátvállalás végrehajtása érdekében befolyó bevételek;
h) A 39/C. § (1) bekezdésének g) - eredeti f) - pontjának jelölését a 2006: CXIII. törvény 17. § (1) bekezdése h) pontra változtatta, hatályon kívül helyezte a 2010: CLIII. törvény 7. § (20) bekezdése.
i) egyéb bevételek: a Nemzeti Foglalkoztatási Alap javára teljesített visszafizetés, a hatósági eljárás alapján befolyt bevétel, késedelmi pótlék, kamatbevétel, a Nemzeti Foglalkoztatási Alap javára teljesített önkéntes befizetés, támogatás, valamint a működésével összefüggő bevétel;
j) uniós forrás terhére megvalósuló operatív program finanszírozására szolgáló előleg;
k) az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alaptól az 1927/2006 EK rendelet alapján társfinanszírozás címen befolyó bevétel.
(2) A Nemzeti Foglalkoztatási Alapba teljesített visszafizetések azt az alaprészt növelik, amelyből a támogatást, illetőleg az ellátást folyósították.
(3) A Nemzeti Foglalkoztatási Alapba önkéntes befizetések is teljesíthetők, amelyek közérdekű kötelezettségvállalásnak minősülnek.
(4) A Nemzeti Foglalkoztatási Alap javára fennálló követelések a követelést nyilvántartó szervek döntése alapján behajthatatlannak minősíthetők. E szervek a behajthatatlan követeléseket törlik a nyilvántartásaikból.
(5) A (4) bekezdés alkalmazásában az a követelés behajthatatlan
a) amelyre az adós ellen vezetett végrehajtás során nincs fedezet, illetve amelyre a végrehajtás során behajtott forrás nem nyújt fedezetet,
b) amelyre a felszámolás, az adósságrendezési eljárás befejezésekor a vagyonfelosztási javaslat szerinti értékben átvett eszköz nem nyújt fedezetet,
c) amelyet eredményesen nem lehet érvényesíteni, amelynél a végrehajtással kapcsolatos költségek nincsenek arányban a követelés várhatóan behajtható összegével,
d) amelynél az adós nem lelhető fel, mert a megadott címen nem található, és a felkutatása igazoltan nem járt eredménnyel,
e) amelyet bíróság előtt érvényesíteni nem lehet,
f) amely a hatályos jogszabályok alapján elévült,
g) amelyet az állami foglalkoztatási szerv a közösségi jog alapján migráns ellátásként kifizetett és az ellátás megtérítése érdekében tett intézkedés az érintett tagállam illetékes intézménye felé nem vezetett eredményre.
(6) A (4)-(5) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell a 39. § (3) bekezdésében meghatározott alaprészekkel szemben a Nemzeti Foglalkoztatási Alap létrejöttét megelőzően keletkezett követelésekre is.
(7) A 39/C. § (7) bekezdését az 1997: CXX. törvény 20. § (2) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2002: LIII. törvény 53. § (1) bekezdése.
39/D. § (1) A Nemzeti Foglalkoztatási Alap rendelkezésére álló pénzeszközök tárgyév végi záró állománya nem lehet kevesebb a tárgyévi költségvetési támogatással fedezett kiadások nélkül számított kiadási főösszeg eredeti előirányzatának 25/365 részénél (a továbbiakban: likviditási tartalék).
(2) Amennyiben a Nemzeti Foglalkoztatási Alap záróállománya nem éri el az (1) bekezdésben meghatározott minimális szintet, úgy ennek eléréséhez fel kell tölteni a likviditási tartalékot.
(3) A feltöltés ütemezése a költségvetési törvény előírásai szerint történik. A feltöltés további lehetséges forrásai:
a) tervezett mértéket meghaladó bevételek;
b) kiadási előirányzatok tárgyévben fel nem használt része.
(4) Amennyiben a tárgyévet megelőző év végén a Nemzeti Foglalkoztatási Alap megállapított záró állománya a likviditási tartalék szintjét meghaladta, úgy az e szint fölötti rész tárgyévi felhasználásáról a miniszter az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével dönt az (1) bekezdésben foglaltakra figyelemmel.
(5) A Nemzeti Foglalkoztatási Alap előfinanszírozásával, uniós forrás terhére megvalósuló program finanszírozása érdekében a Nemzeti Foglalkoztatási Alap záró állományában jelentkező, tárgyévben fel nem használt pénzeszköz - a miniszternek az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével meghozott döntése alapján - a tárgyévet követően felhasználható.

A Nemzeti Foglalkoztatási Alap egyes alaprészei felhasználására vonatkozó sajátos szabályok

40. § (1) A foglalkoztatási alaprész központi keretre és az állami foglalkoztatási szervek által felhasználható (decentralizált) keretre osztható fel.
(2) A Nemzeti Foglalkoztatási Alap foglalkoztatási alaprészének központi kerete felhasználható
a) központi foglalkoztatási, képzési és munkaerőpiaci integrációs programok, kutatások és a foglalkoztatási, munkaügyi szakkiadvány kiadásának támogatására;
b) a 18. §-ban meghatározott munkahely-teremtési támogatásra;
c) a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter által alapított, közfeladatot ellátó közhasznú szervezet részére - foglalkoztatási és képzési célú támogatás, valamint munkaerő-piaci szolgáltatás nyújtása érdekében - támogatás nyújtására;
d) foglalkoztatást elősegítő támogatások továbbfejlesztésére vonatkozó kutatások és programok támogatására;
e) az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával megvalósuló programok hazai finanszírozására;
f) 1996. január 1-je előtt a Foglalkoztatási Alap terhére vállalt kötelezettségek teljesítéséből adódó kifizetésekre;
g) a szociális szövetkezet tagjának tagi munkavégzés keretében történő személyes közreműködése után fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulékra.
(3) A Nemzeti Foglalkoztatási Alap közfoglalkoztatási támogatások előirányzata központi és decentralizált keretre osztható fel. A közfoglalkoztatási támogatások előirányzata terhére megvalósuló programokkal összefüggésben legfeljebb a tárgyévi eredeti előirányzat, előirányzat-módosítás esetén a módosított kiadási előirányzat 0,3%-ának megfelelő mértékben számolható el működtetéssel kapcsolatos kiadás.
(4) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a Nemzeti Foglalkoztatási Alapból finanszírozható további, törvényben nem szabályozott támogatásokat rendeletben állapítson meg.
(5) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg az állami foglalkoztatási szerv által, európai uniós források felhasználásával nyújtható foglalkoztatást elősegítő támogatásokat.
41. §319 (1)3 A Nemzeti Foglalkoztatási Alap képzési alaprészének forrása a szakképzési hozzájárulásról és a képzési rendszer fejlesztésének támogatásáról szóló törvényben előírt szakképzési hozzájárulás, valamint az alaprész javára teljesített visszafizetések, önkéntes befizetések, támogatások, továbbá működésével összefüggő bevételek.
(2) Az állami foglalkoztatási szervek közreműködésével, az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap bevonásával megvalósuló programok tekintetében a Nemzeti Foglalkoztatási Alap a támogatásokat elő- és társfinanszírozza. Az előfinanszírozott összeget terheli az Európai Globalizációs Alap által meg nem térített kiadás.
(3) Az állami foglalkoztatási szervek közreműködésével, uniós források bevonásával megvalósuló programok, támogatások, valamint járulékátvállalás tekintetében a Nemzeti Foglalkoztatási Alap mint központi programok kedvezményezettje a támogatásokat előfinanszírozza, amelyet az Európai Unió az intézkedések végrehajtásáról szóló elszámolás elfogadását követően megtérít. Az Európai Unió felé elszámolt, de az Európai Unió által meg nem térített összegek közötti különbözet a Nemzeti Foglalkoztatási Alapot terheli.
(4) A 41. § (4) bekezdését a 2013: CLXXIX. törvény 1. § (29) bekezdés f) pontja hatályon kívül helyezte.

VI/A. FEJEZET


41/A. § A 41/A. §-t megelőző alcímet a 2010: CLIII. törvény 7. § (20) bekezdése hatályon kívül helyezte. A 41/A. §-t a 2011: CXCI. törvény 54. § k) pontja hatályon kívül helyezte.
42. § A 42. §-t és az azt megelőző alcímet a 2009: LXXVII. törvény 195. §-ának e) pontja hatályon kívül helyezte, a 42. §-t újonnan a 2010: CXXIII. törvény 177. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2011: CXCI. törvény 54. § k) pontja.
42/A. § A 42/A. §-t az 1995: CXXIV. törvény 16. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2011: CXCI. törvény 54. § k) pontja.
42/B. § A 42/B. §-t a 2010: CXXIII. törvény 178. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2011: CXCI. törvény 54. § k) pontja.
43. § A 43. §-t és az azt megelőző alcímet a 2010: CLIII. törvény 7. § (20) bekezdése hatályon kívül helyezte.
43/A. § A 43/A. §-t az 1995: CXXIV. törvény 18. §-a iktatta be, a 2010: CLIII. törvény 7. § (20) bekezdése hatályon kívül helyezte.
43/B. § A 43/B. §-t újonnan a 2009: CXXXIV. törvény 14. §-a iktatta be, a 2010: CLIII. törvény 7. § (20) bekezdése hatályon kívül helyezte.
43/C. § A 43/C. §-t a 2006: CXIII. törvény 18. §-a iktatta be, a 2010: CLIII. törvény 7. § (20) bekezdése hatályon kívül helyezte.
43/D. § A 43/D. §-t a 2009: XXXVIII. törvény 11. § (15) bekezdése iktatta be, a 2010: CLIII. törvény 7. § (20) bekezdése hatályon kívül helyezte.
44. § A 44. §-t és az azt megelőző címet és alcímet újonnan a 2004: CI. törvény 250. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2009: LXXVII. törvény 195. §-ának f) pontja; alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 225. § (2)-(4) bekezdését.
45. § A 45. §-t újonnan a 2004: CI. törvény 250. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2009: LXXVII. törvény 195. §-ának g) pontja; alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 225. § (2)-(4) bekezdését.
46. § A 46. §-t és alcímét újonnan a 2004: CI. törvény 250. §-a iktatta be,hatályon kívül helyezte a 2009: LXXVII. törvény 195. §-ának h) pontja; alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 225. § (2)-(4) bekezdését.
46/A. § A 46/A. §-t és alcímét újonnan a 2004: CI. törvény 250. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2009: LXXVII. törvény 195. §-ának h) pontja; alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 225. § (2)-(4) bekezdését.
46/B. § A 46/B. §-t és alcímét újonnan a 2004: CI. törvény 250. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2009: LXXVII. törvény 195. §-ának h) pontja; alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 225. § (2)-(4) bekezdését.
  • 2019.11.14recruiTECH BLUE Fizikai munkaerő toborzás – van új a nap alatt? Szerintünk igen! recruiTECH BLUE | 2019. november 14-én a kékgalléros toborzásra koncentrálva, még lazy bird áron Részletek Jegyek
  • 2019.11.15Hogyan változnak a nyugdíjszabályok 2020-ban? Mikor jobb nyugdíjba vonulni a nyugdíj összege szempontjából. Még az idén, vagy inkább jövőre? Ki vonulhat nyugdíjba jövőre, mit jelent a munkáltató számára, ha a munkatárs nyugdíjra jogosulttá válik? Nyugdíj mellett hogyan dolgozhatunk? Mit jelent a munkáltató számára, ha nyugdíjas munkavállalót foglalkoztat? Részletek Jegyek
  • 2019.12.05Adatvédelmi Tisztviselő /DPO Képzés – Dr. Kulcsár Zoltánnal /12. 05-06./ Az adatvédelmi tisztviselő képzés célja, hogy a résztvevők pontosan megismerjék az adatkezelők adatvédelmi kötelezettségeit, kialakuljon bennük az a szintű adatvédelmi tudatosság, amely alkalmassá teszi őket a GDPR szerinti adatvédelmi tisztviselői (DPO) feladatok ellátására. Részletek Jegyek
  • 2020.01.18 ICF akkreditált Jungiánus coach féléves továbbképzés Magyarországon először a nemzetközileg sikeres Jungian Coaching School továbbképzése, ami ICF krediteket ad, 2020 januártól júiusig, havonta egy hétvégén. Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
2013. évi CLXV. törvény a panaszokról és a közérdekű bejelentésekről

Az Országgyűlés, elkötelezetten az állami szervek működésébe vetett közbizalom növelése iránt, elismerve a panasz és a közérdekű bejelentés... Teljes cikk

118/2001. (VI. 30.) Korm. rendelet a munkaerő-kölcsönzési és a magán-munkaközvetítői tevékenység nyilvántartásba vételéről és folytatásának feltételeiről

A Kormány a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) 6. §-ának... Teljes cikk

2004. évi CX. törvény a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája 85. ülésszakán elfogadott, a magán-munkaközvetítő ügynökségekről szóló 181. számú Egyezmény kihirdetéséről

1. § Az Országgyűlés a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája által elfogadott, a magán-munkaközvetítő ügynökségekről szóló... Teljes cikk