5 fontos változás a külföldiek foglalkoztatásában

Tovább szigorodtak a kritériumai annak, ha egy munkáltató harmadik országból szeretne kollégát foglalkoztatni. A kormány 35 000 főben korlátozta 2025-ben a kiadható engedélyek számát, valamint foglalkoztatási célú engedéllyel jelenleg mindössze három országból hozhatók be vendégmunkások: Örményország, Georgia és a Fülöp-szigetek. Utóbbi korlátozás elsősorban a nagyobb létszámban, kölcsönző cégek által behozott, többnyire fizikai munkaerőt érinti, de a képzett, vezetői munkakörökbe és hiányszakmákba érkezők is jelentős változásokat érzékelhetnek. A jelenlegi helyzetben is van azonban megoldás, biztat Cziczárdi Györgyi.

Megemelt fizetési küszöb

Az egyik ezek közül például az EU Kék Kártya, magasan képzett szakemberek számára. A kártya megszerzéséhez a munkavállalónak egyetemi végzettséggel vagy meghatározott idejű tapasztalattal kell rendelkeznie, és legalább egy évre szóló munkaszerződéssel a jövőbeni munkáltatóval. Ez az engedélytípus azért előnyös, mert 1-4 évig érvényes, hosszabbítható, és a családtagok csatlakozását is lehetővé teszi. Ugyanakkor a kártyához kapcsolódó fizetési határ megemelkedett: 2025-ben 883 671 forint, meghatározott egészségügyi pozíciók esetében pedig 706.937 forint a Nemzetgazdasági Minisztérium rendelete értelmében. „Ez vezetői, illetve senior szakértői pozíciókban általában nem okoz problémát az érdekelt munkáltatók körében, ugyanakkor például pályakezdők foglalkoztatásakor vagy például az egészségügyben a meglévő bérsávok miatt akadályt jelenthet, a szektorban érzékelhető komoly munkaerőhiány ellenére” – mondja a relokációs szakember. 

Az expat vezetők és szakemberek esetében a családegyesítés lehetősége - mely a fenti kék kártya esetében megvalósítható - is döntő tényező lehet, amikor egy munkavállaló eldönti, hogy elfogadja-e a munkáltató ajánlatát vagy sem, hiszen több engedélytípus - például a foglalkoztatási célú engedély – nem jogosít erre. 

A másik lehetőség a Magyar Kártya, amely olyan harmadik országbeli állampolgárok számára érhető el, akik munkaviszony, gazdasági társaságban való részvétel, vagy akár vezető tisztségviselői szerep betöltése céljából érkeznek Magyarországra. Emellett teljesülnie kell azon feltételnek, hogy a jelentkező rendelkezik a felsőoktatásért felelős miniszter által meghatározott szakmai képesítéssel. Ennek az engedélynek az érvényessége 3 év, és ugyanennyi időre meghosszabbítható. 

Nemzeti Tartózkodási Kártyát kaphat az a harmadik országbeli állampolgár, aki rendelkezik tartózkodási engedéllyel, ideiglenes letelepedési engedéllyel vagy ideiglenes tartózkodási kártyával. Ez az engedély 10 évre érvényes és további 10 évre meghosszabbítható, nem kifejezetten foglalkoztatási célú engedély, de lehet vele munkát vállalni, ugyanakkor számos feltételnek kell megfelelnie annak, aki ilyen kártyát szeretne igényelni.  

Kötelező vizsga

További nehézséget jelent a Magyar Kulturális Ismereti vizsga, amely a nemzeti tartózkodási kártya és az EU tartózkodási kérelem esetén vizsgálja, hogy a jelölt teljesíti-e a társadalmi együttélés feltételeit. A vizsgát mindenkinek le kell tennie, aki korábban nem teljesített ilyen vizsgát. Illetve kivételt jelentenek azok, akik számára a nemzeti tartózkodási kártyát nemzeti érdekből állították ki. A vizsga magyar nyelven, írásban zajlik, Budapesten, alkalmanként 20 000 forintos díjért. Ha valaki háromszor sikertelenül veselkedik neki a megmérettetésnek, akkor ennél többször nem próbálkozhat, így elveszíti esélyét a hosszabb távú tartózkodásra Magyarországon. 

A vizsgán olyan ismeretekkel kell rendelkezni többek között, mint a magyar nemzeti jelképek, fontos történelmi események és ünnepek, az Alaptörvény alapvető intézményei, állampolgári jogok és kötelezettségek, európai és magyar irodalom- és zenetörténet, Európa és Magyarország a mindennapokban. Mindezt magyar nyelven, írásban, 12 kérdés kifejtésével 60 percben kell teljesíteni. 

További változások

Cziczárdi Györgyi további változásokat is megemlített a relokációs ügyintézéssel kapcsolatban. Mint mondta a legtöbb engedély eljárási díja megemelkedett, továbbá az EU-s állampolgárok esetén is pénzbe kerül a lakcímkártya kiállítása. 

"Méltányossági kérelem figyelembevételére már nincs lehetőség Magyarországon. Így a cégek sokszor nehéz helyzetbe kerülnek, mert bár azonnal felvennének egy jelöltet és elindítanák a munkavállalási engedély kérelmet, a reménybeli munkatársnak a törvény értelmében haza kell utaznia és csak ott adhatja be a kérelmét. Ez sokszor sok idő és plusz költség, amíg a cég nem tudja betölteni az üres pozíciót és annak is fennáll a veszélye, hogy a jelölt esetleg közben egy másik ajánlatot fogad el. Ez pedig szintén veszteséget jelent a cég számára, hiszen kezdheti elölről a kiválasztást" - sorolja a szakember. 

Hasonlóan nehéz a helyzetben vannak a pályakezdők, akik eddig magyarországi tanulmányaik befejezése után, átmeneti időre álláskeresési engedélyt kaptak, amely azonban helyben már nem igényelhető, így nekik is haza kell ezért utazniuk.

Az Expat-Center ügyvezetője végül összefoglalta, hogy az ügyintézési folyamat szövevényes, a feltételek szigorúak, hiszen számos tényezőt kell figyelembe venni minden egyes engedélytípus esetén: végzettséget, állampolgárságot, fizetési határokat, pozíciót és előzményeket egyaránt, ugyanakkor biztatta a munkáltatókat, hogy a szabályozás alapos áttekintésével és ismeretével továbbra is megtalálható a megoldás a hiányzó, szakképzett külföldi munkaerő foglalkoztatására.

Nyitóképen Cziczárdi Györgyi