72 éves korunkig fogunk dolgozni?
Egy friss OECD tanulmányból az derült ki, hogy míg 1980-ban húsz 65 éves vagy a feletti korú jutott 100 aktív korúra, ez az arány 2015-re már 40 százalékkal emelkedett, tehát 28 időskorú jutott 100 aktív korúra. A következő 35 évre vonatkozó becslés szerint pedig már 53 időskorú jut 100 dolgozó korúra, ami további 90%-os növekedés - írja a Portfolio.
A tanulmány a munkaerőhiány és az elöregedő társadalom összefüggéseit vizsgálta meg. Ebből többek között az is kiderült, hogy hazánkban 7 évvel kellene megemelnie a nyugdíjkorhatárt ahhoz, hogy stabilizálódjon 2050-ig az időskori függőségi ráta. Azaz 72 éves korunkig kell dolgoznunk ahhoz, hogy a hátralévő nyugdíjas években is megélhessünk - írja a lap.
Az időskori függőségi ráta azt mutatja meg, mekkora a 65 évesek vagy a felettiek aránya a dolgozó, 20-64 közöttiekre vetítve.
Sok országban a nyugdíjkorhatár emelésével próbálják orvosolni a problémát. A tanulmány írói kiszámolták, hogy 1980 és 2015 között mennyivel kellett volna emelni a nyugdíjkorhatárt ahhoz, hogy az időskori függési rátát annak 1980-as szintjén tartsák meg. Eszerint a vizsgált 35 évben az OECD országokban átlagban 3,4 évnyi korhatár-emelésre lett volna szükség.
A szakértők azzal számolnak, hogy a várható élettartam nem emelkedik olyan mértékben, mint az elmúlt évtizedekben. Az OECD országokban átlagosan 8,5 évnyi korhatár emelésre volna szükség ahhoz, hogy stabilizálódjon a ráta. Ez országonként eltérő, míg Magyarországon 7 év, addig Dél-Koreában 15,5, Spanyolországban és Chilében 11 évnyi nyugdíjkorhatár emelésre lenne szükség.
A tanulmány szerzői szerint a probléma a korhatár emelés mellett, a nők foglalkoztatásával, magasabb nyugdíjhozzájárulás fizetésével és adókkal lehetne orvosolni.
Fotó:Pixabay
Portfolio
Az időskori függőségi ráta azt mutatja meg, mekkora a 65 évesek vagy a felettiek aránya a dolgozó, 20-64 közöttiekre vetítve.
Sok országban a nyugdíjkorhatár emelésével próbálják orvosolni a problémát. A tanulmány írói kiszámolták, hogy 1980 és 2015 között mennyivel kellett volna emelni a nyugdíjkorhatárt ahhoz, hogy az időskori függési rátát annak 1980-as szintjén tartsák meg. Eszerint a vizsgált 35 évben az OECD országokban átlagban 3,4 évnyi korhatár-emelésre lett volna szükség.
A szakértők azzal számolnak, hogy a várható élettartam nem emelkedik olyan mértékben, mint az elmúlt évtizedekben. Az OECD országokban átlagosan 8,5 évnyi korhatár emelésre volna szükség ahhoz, hogy stabilizálódjon a ráta. Ez országonként eltérő, míg Magyarországon 7 év, addig Dél-Koreában 15,5, Spanyolországban és Chilében 11 évnyi nyugdíjkorhatár emelésre lenne szükség.
A tanulmány szerzői szerint a probléma a korhatár emelés mellett, a nők foglalkoztatásával, magasabb nyugdíjhozzájárulás fizetésével és adókkal lehetne orvosolni.
Fotó:Pixabay
Portfolio
Klein Sándor eredetileg 1980-ban megjelent Munkapszichológia kézikönyvének harmadik, teljesen átdolgozott kiadása.
Aki kérdez: Deák Zsolt
A társadalom, ahol az anyaság a kényszerpálya