A fenyegetés negatív hatása erősebb, mint a jutalom pozitív hatása

Az idegtudomány és a vállalatvezetés, a menedzsment tudománya is összeért, és létrejött a "neuroleadership" elnevezésű alkalmazott tudományág. A szóösszetételt megalkotó David Rock szerint a neuroleadership tudománya arról szól, hogy milyen agyi folyamatok játszanak szerepet a munkahelyi viselkedésben, döntéshozatalban, a szociális interakciókban; az új szakterület tudományos bizonyítékokkal támasztja alá, hogy hogyan fejleszthető az együttműködés és hogyan lehet hatékonyan befolyásolni a kollégákat.

Melyek azok a tényezők, amelyek meghatározzák, hogy fenyegetve érezzük-e magunkat a munkahelyünkön? A kutatók szerint öt alapvető tényező befolyásolja társadalmi biztonságérzetünket:

Státusz

A jövő előrejelezhetősége

Autonómia (az az érzés, hogy befolyásolni tudjuk az eseményeket)

Kapcsolati biztonság (az az érzés, hogy a másik inkább barát, mint ellenség)

Igazságosság

Ha ezen öt tényező valamelyikén fenyegetve érezzük magunkat, ugyanazok az agyi területek lépnek működésbe, mint amikor fizikai fenyegetést élünk meg. A fenyegetés negatív hatása erősebb, mint a jutalom pozitív hatása, mivel a rossz erősebb hatást vált ki, mint a jó.

Dr. John Gottmant idézi pszichológus szerint egy kapcsolat akkor marad stabil, ha a pozitív és jó interakciók száma jelentősen felülmúlja a rossz interakciók mennyiségét (legalább ötszörösen), azaz a hosszú távú siker szempontjából fontosabb elkerülni a rosszat, mint jót tenni.

MedicalOnline