A gazdag gyermektelenek nyernének az új szja-val

Miközben a kormány több fórumon is kinyilvánította, hogy az elmúlt évtized állandó változtatásai után már nem tervez jelentős átalakításokat a magyar adórendszerben, a miniszterelnök egy távolabbi jövőre utalva felvetette a 9 százalékos személyi jövedelemadó bevezetését. A jelenlegi 16 százalékos adókulcs 7 százalékkal történő mérséklése első ránézésre mindenki számára érdemi könnyebbséget jelent, ám valójában nagyon különbözőképpen érinti az egyes társadalmi csoportokat. Ennek az az oka, hogy a 2010-ben kiterjesztett és megemelt családi adókedvezmény nagyon jelentősen csökkentette – sok esetben teljesen lenullázta – a sokgyerekes családok adókötelezettségét, ami rányomja a bélyegét a most felvetett intézkedés várható hatásaira is. Kiszámoltuk, pontosan hogyan is érintené a pénztárcánkat a 9 százalékos szja.

Vesztesekből nyertesek

Sok szülő egy fillért sem tud félretenni gyerekének. Sőt, ha beütne a krach, akkor több mint tizedük még kölcsönt is felvenne, hogy minden szükséges dolgot megadhassanak. A pénzkérdés annyira foglalkoztatja a még családalapítás előtt állókat, hogy jelentős azok aránya, akik gondolkodóba estek.

Az összevont jövedelem arányában mérve a családi helyzet szempontjából az adócsökkentés legnagyobb nyertesei, azok akik, az elmúlt évek átalakításainak a legnagyobb vesztesei voltak: a gyermektelenek. Esetükben a nettó kereset emelkedése a bruttó jövedelem 7 százaléka, függetlenül attól, hogy mennyi a bruttó bérük. Az egy gyermeket nevelők esetében nagyjából havi 60 ezer forintig nem jelent adócsökkentést a változás, 90 ezer forint környékén éri el a 2 százalékot, és 150 ezer forint környékén a 4 százalékot a bruttó bérrel arányos adócsökkenés. Ez a szám ezt követően jövedelemarányosan lassan emelkedik, és szépen lassan közelíti a 7 százalékot (lásd lenti grafikonunkat).

Némileg kedvezőtlenebb a helyzet a két gyermekes keresők esetében. Ők bruttó havi 130 ezer forint alatt nem számíthatnak egyetlen fillér adócsökkentésre sem, a 2 százalékos küszöböt 180 ezer forintnál érik el, a 4 százalékosat pedig 290 ezer forintnál, és utána lassan emelkedik tovább a jövedelemarányos adócsökkenés.

Sajnáljuk-e a sokgyerekes családokat?

Az intézkedés vesztesei a nem túl sokat kereső, sok gyermekes családok, az okot azonban nem szabad szem elől téveszteni: ők a családi adókedvezménynek köszönhetően havi bruttó 620 ezer forintig a jelenlegi szabályok alapján nem fizetnek személyi jövedelemadót. Ennek megfelelően csak az említett jövedelmi szint felett csökken az adóteher, a mérséklődés jövedelemarányos nagysága pedig 860 ezer forintnál éri el az 2 százalékot és 1,4 millió forintnál a 4 százalékot.

Az adócsökkenés tekintetében még látványosabbak a különbségek, ha forintban nézzük meg, hogy kinek mennyivel növekedett a nettó bére. A gyermektelenek esetében 100 ezer forint jövedelem mellett 7 ezer forint, 200 ezer forintnál 14 ezer forint a nettó kereset emelkedése, és az így folytatódik tovább 100 ezer forintonként 7 ezer forinttal, hiszen esetükben az adócsökkenés jövedelemtől függetlenül 7 százalék. Az egy gyermeket nevelők esetében a könnyítés 100 ezer forint jövedelem esetén 2600 forint, 200 ezer forint esetében 9600 forint és a gyermektelenhez hasonlóan a továbbiakban 100 ezer forintonként emelkedik 7 ezer forinttal. Pontosan ez a helyzet két gyermek esetén is, csak ekkor 130 ezer forintos jövedelemig nem jelent változást az intézkedés, utána viszont az előbbieknek megfelelően növekszik.

A három gyermeket nevelők esetében 620 ezer forintos jövedelemig nem csökken az adó, utána pedig minden 100 ezer forintos béremelkedés 7 ezer forintos adócsökkenést jelent a jelenlegi szabályozáshoz képest.

Kevesebb éhes száj, annál több a nettó

Összességében tehát azt lehet mondani, hogy az adókulcs csökkentésének a magasabb jövedelműek a legnagyobb nyertesei, ezen belül pedig minél kevesebb gyermeket nevel valaki egy adott jövedelemszint mellett, annál inkább növekszik a nettó keresete. Mindez részben illeszkedik, részben viszont éppen ellentétes irányú változást jelent a korábbi évek szja-átalakításaihoz képest. Ez utóbbi arra vonatkozik, hogy az egykulcsos adó bevezetésével párhuzamosan bevezetett új típusú és jelentős méretű családi adókedvezmény éppen a gyermekvállalást honorálta adócsökkentéssel. Abból a szempontból viszont változatlan az irány, hogy mind a felső adókulcs eltörlése, mind pedig az adójóváírás eltörlése jelentősen csökkentette arányaiban a leggazdagabbak és növelte a szegények, valamint a középréteg hozzájárulását az összes adóbevételhez.

A szegényebbek ráfizettek

Mindez a számok nyelvére lefordítva azt jelenti, hogy az elmúlt három évben végrehajtott adó- és járulékváltozások az alsó négy jövedelmi tized számára 12,1 milliárd forint tehernövekedést jelentettek, a felső hat jövedelmi tized számára 275 milliárd forint adócsökkenést – derül ki Cseres-Gergely Zsombor és Simonovits András közös tanulmányából. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy ez utóbbi eloszlása rendkívül egyenetlen: a legnagyobb jövedelműek teszik zsebre a 69 százalékát, a kilencedik jövedelmi tized pedig a 14 százalékát.

A tanulmány írásakor még vélhetően nem született döntés a nyugdíjjárulék-plafon eltörléséről, ezért ennek hatása nem szerepel az adatokban.

A adókulcs jelentős csökkentésnek értékelésekor az intézkedés újraelosztásra gyakorolt hatása csupán egy a különböző értékelési szempontok közül. Az idézett cikk fő állítása szintén nagyon fontos, noha a nyilvános vitákból többnyire kimarad: miközben a nyugdíjjárulék alapja a bruttó kereset, addig az állam által fizetet nyugdíj értéke a nettó kereset nagyságától függ. Ez azt jelenti, hogy míg az elmúlt években végrehajtott adóreform jelentős bevételkiesést okozott a költségvetés számára, addig a nettó bérek emelkedése különösen hosszabb távon érdemben megemeli az állami nyugdíjkiadásokat is. A tanulmány ezen megállapítása azért is különösen fontos, mert az adókulcs 9 százalékra történő mérséklése összességében legalább akkor adócsökkenést, és ezzel együtt nettó keresetnövekedést okoz, mint az egykulcsos adó bevezetése, így a bevezetéssel kapcsolatos döntés mérlegelésekor fontos lenne figyelembe venni az intézkedés nyugdíjkasszára gyakorolt hatását is.