A gyesen lévő dolgozónak is fizetni kell felszámoláskor

A munkaügyi tárgyú törvények módosítása elsősorban a szabadság átvitelének alkotmánybírósági megsemmisítése miatt volt sürgős, ugyanis a testület március 31-i hatállyal helyezte hatályon kívül a Munka Törvénykönyve erre vonatkozó szakaszát. Emellett azonban négy másik jogszabály is változott.

Szabadság kiadása

Az Alkotmánybíróság tavaly év végi határozatában megállapította, hogy alkotmányellenes a szabadság kiadásának eltolása a következő évre a munkáltató gazdasági érdekére hivatkozással, vagy kollektív szerződés rendelkezése alapján, és 2007. március 31-el megsemmisítette a szabadság átvitelére vonatkozó szabályozást.

A jövőben kivételesen fontos gazdasági érdekre hivatkozva csak az alapszabadság egynegyedét lehet az esedékesség évét követő évben kiadni, mégpedig a következő év március 31-ig, kollektív szerződés szerint pedig június 30-ig. Kivételesen fontos gazdasági érdeken a rendes szabadság kiadásával kapcsolatos, munkaszervezéstől független olyan körülményt ért a törvény, amely a munkáltató gazdálkodását meghatározó módon hátrányosan befolyásolja. Konkrét esetben a munkaügyi felügyelők vagy a munkaügyi bíróság döntheti majd el, hogy a szabadságot jogosan tartották-e vissza. A 2006-ról maradt szabadságok legkésőbb 2007. szeptember 30-ig kiadhatók.

A munkavállaló három nap szabadságot akár azonnali bejelentéssel is igénybe vehet, ha valami miatt (betegség, baleset, haláleset, betörés) sürgősen kell intézkednie. Főszabály szerint ugyanis az alapszabadság egynegyedével a munkavállaló szabadon rendelkezik, de 15 nappal a tervezett szabadság előtt be kell jelentenie munkáltatónak, hogy kiveszi majd a szabadságát. A 15 napos határidő betartása alól mentesít ez a módosítás.

Egyértelművé vált a szabadság kiadására vonatkozó igény elévülésének szabályozása. A munkavállalónak a szabadság természetbeni kiadására mindaddig igénye van, amíg a szabadság természetben kiadható, tehát a munkaviszony megszűnéséig. Amennyiben a munkáltató nem adja ki a törvényben előírt határidőben a szabadságot, ez nem eredményezi a szabadság elvesztését.

Munkaerő-kölcsönzés pontosítva

Több helyen is pontosították a Munka Törvénykönyve munkaerő-kölcsönzési szabályait. Mivel a munka díjazásánál alkalmazott egyenlő bánásmód feltétele a folyamatos munkavégzés a kölcsönvevőnél, a törvénymódosítás pontosítja, hogy a munkából való távollét mikor számítható bele a folyamatos munkavégzésbe és mikor nem. Például a 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadság időtartama már nem számítható be.

A módosítás lehetővé teszi, hogy a természetbeni munkabér, illetve juttatás, valamint a személyi jövedelemadóra vonatkozó törvény szerint munkáltató által igénybe vehető kedvezménnyel adható juttatások tekintetében a kölcsönvevőt tekintsék munkáltatónak. Ezért ezeket a juttatásokat a kölcsönzött munkavállaló közvetlenül a kölcsönvevőtől kapja meg, akit az adójogi szabály módosítása szerint szintén munkáltatónak kell tekinteni.

Alkalmi munkavállalás

Alkalmi munkavállalás és munkaerő-kölcsönzés egymás mellett nem alkalmazható, tehát az AM-könyvvel foglalkoztatott munkavállaló nem kölcsönözhető. Az április 1-je előtt megkötött megállapodások azonban lejáratukig, de legkésőbb december 31-ig érvényesek maradnak.

Munkaügyi ellenőrzés

A munkaügyi ellenőrzéseken nem egyszer előfordul, hogy a munkáltatóként megjelölt alvállalkozó nem található, a munkavégzés helyén a munkáltató képviseletében senki sem tartózkodik, a céget nem találják a hatóságok. A munkavállalók érdekében ilyenkor nem tud a hatóság érdemi intézkedéseket tenni. A munkaügyi hatóság a munkaviszony minősítésekor többek között azt vizsgálja, hogy kinek az érdekében áll a munkavégzés. Ha más nem állapítható meg, a munkavégzés területén a tevékenységet irányító vállalkozás (fővállalkozó) érdeke egyértelműen fennáll. A tevékenységet irányító vállalkozásnak tudnia kell, hogy a területén milyen vállalkozás melyik munkafolyamatot végzi. Ezért a törvénymódosítás vélelmezi a tevékenységet irányító vállalkozó felelősségét, foglalkoztatói minősítését, amikor a tényleges foglalkoztató kiléte nem deríthető ki.

Felszámolás, Bérgarancia Alap

Az eddigi szabályozás értelmében, ha a felszámoló az esedékessé vált bérköveteléseket nem tudta kielégíteni, a Munkaerőpiaci Alap bérgarancia alaprészéből kellett támogatást kérnie. Azoknak a munkavállalóknak a bérkövetelése ebben az eljárásban azonban nem volt érvényesíthető, akiknek a bérkövetelése a felszámolási eljárás befejeződését követően vált esedékessé. Ezek a munkavállalók elsősorban azok, akik a felszámolási eljárás alatt felmondási védelem alatt álltak (általában táppénzes állomány, vagy gyes miatt). A törvénymódosítás értelmében ezentúl a felmondási védelem alatt álló munkavállalóknak a felszámolási eljárás befejezésekor esedékessé váló bérkövetelését a felszámoló köteles a munkavállaló külön igénybejelentése nélkül a záró vagyonmérleg elkészítését megelőzően a Munkaerőpiaci Alap bérgarancia alaprészéből megigényelni, és kifizetni az érintett munkavállalóknak.

Emelkedik a Bérgarancia Alapból munkavállalónként lehívható támogatás felső határa. Az eddigi négyszeres összeg helyett munkavállalónként a tárgyévet megelőző második év nemzetgazdasági havi bruttó átlagkeresetének ötszöröse érvényesíthető egy felszámolásban. Az elhúzódó felszámolási eljárásokban a felszámoló további két hónapnyi átlagkeresetnek megfelelő összeget igényelhet, ha az ötszörösre emelt támogatást már kimerítette, de további bértartozása áll fenn.