A HR a láthatatlan ragasztó - így látják a szakmát az ügyvezetők

“Értse az üzletet, lássa át a folyamatokat, mivel küzdünk a gyártórészlegen. Ne a munkavállaló menjen hozzá, hanem legyen elérhető akár a gyártórészlegen” - kezdte a HR-es felé szóló felsővezetői elvárások megfogalmazását Balogh Bálint, a Continental autóipari beszállító gyárigazgatója.

Szintén a jelenlétet hangsúlyozta Zsikla Gábor, a Jókenyér brand mögött álló Ludwig és Mentesi Kft. ügyvezetője. Ő egyébként hivatalba lépése előtt egy hónapon át minden munkakört kipróbált a pilisszentiváni központú  kézműves péktermék-gyártónál. Szerinte ez hasznos a HR-eseknek is, mert akkor lesznek hitelesek, ha egy állásleírásnál a testünkön érzik, mivel is jár ez.

A Continentalnál a HR Business Partner az, aki az üzemvezető kíséretében megismeri és figyelemmel követi a gyártást, monitorozza a kritikus skilleket, a munkakörülményeket, a csapatok összetételét.

A HR szerepéről a Jókenyér ügyvezetője így vélekedett:

"A HR a láthatatlan ragasztó, amely észreveszi a repedéseket a szervezetben és megjavítja, pótolja a hiányt”.

Reálisnak és kreatívnak kell lennie a HR-esnek

Mindhárom vezető azt hangsúlyozta, hogy a HR-nek reális helyzetértékeléssel és kreatív megoldási javaslatokkal kell előállnia. Ehhez pedig az üzlet és a gazdasági folyamatok értése elengedhetetlen. Egy olyan ötlet, amely szerint 30 százalékkal emeljük a béreket, hogy csökkenjen a fluktuáció, teljesen irreális, ugyanis a cégek már az előző évi béremelések egy részét vagy akár az egészét a profitjukból gazdálkodták ki.

“A HR-nek tükröt is kell tartania a szervezet felé, méghozzá úgy, hogy az ne váltson ki ellenkezést” - fűzte hozzá Balogh Bálint (Continental).

Balról jobbra: Zsikla Gábor (Jókenyér), Tóth Erika (Becton Dickinson), Balogh Bálint (Continental) és Toldi Gábor (a beszélgetés vezetője, DTC Solution) 

A vezetők elmondták, hogy minőségi munkaerőhiánnyal küzdenek, azaz nem könnyű megfelelő mentalitású új kollégákat találni.

Balogh Bálint a bővítések kapcsán a fenntarthatóságot hangsúlyozta. Szerinte a harmadik országból történő munkaerő-import nem a fenntarthatóság irányába mutat. A vendégmunkások ugyanis egyedül, család nélkül érkeznek és két-három év múlva visszatérnek hazájukba. Szerinte fenntarthatóan képzett magyar munkavállalókkal lehetne bővülni. 

Terjed az automatizáció és ebben is megvan a HR szerepe

Az automatizációról Tóth Erika, az orvosi eszközöket, műszerrendszereket gyártó Becton Dickinson ügyvezetője megjegyezte, drága az élő munka, így ebbe az irányba mennek. Arra figyelnek, meglévő munkavállalóikat olyan új feladatokra képezzék, amelyeket a robotok nem tudnak végezni.

A Jókenyér ügyvezetője elmondta, hogy keresik azt, mi gépesíthető, így például a termékek mozgatása. A kelesztéshez és a sütéshez emberi munka kell és vásárlói elvárás is, hogy emberi kéz hozza létre a péksüteményeket.

A Continentalnál több mint 100 cobot (kollaboratív robot) és 20 ipari robot dolgozik a termelésben, amely mintegy 400 operátor munkáját váltja ki. Amikor a robotokat bevezették, akkor 600 fővel bővültek. “Azért kellenek a robotok, hogy  a munkaerőhiány ne legyen gátja a növekedésnek” - mondta a gyárigazgató.

Zsikla Gábor azt is hangsúlyozta, hogy a HR-nek az automatizációban is fontos szerepe van  változásmenedzsmentben, azt soft oldalról kell tudnia támogatni. Például úgy, hogy a robotizáció bevezetése ne indítson el felmondási hullámot, a munkavállalók lássanak jövőképet a cégnél és választ kapjanak félelmeikre. 

Balogh Bálint (Continental) számára most egy ösztönző bónuszrendszer kialakítása a legnagyobb kihívás. Hogyan lehet az egyéni teljesítményt pénzben úgy elismerni, hogy az még nagyobb ösztönző legyen. A beszélgetés vezetője, Toldi Gábor itt közbeszúrta, hogy a gyártósorokon a művezetők még mindig kiskirályok - bónuszról, felvételről, elbocsátásról döntenek, nagy hatalom koncentrálódik náluk.

Erre fókuszáljunk

Mire fókuszáljanak a HR-esek? - szólt a záró kérdés. Tóth Erika a gyorsaságot, Balogh Bálint a versenyképességhez való hozzájárulást, Zsikla Gábor pedig a csapatban dolgozást  említette, hozzátéve: a vezetőknek közösen kell megélniük a sikert és a kudarcot, a csatákat csak közösen lehet megnyerni.”