A járvány felgyorsítja a digitális transzformációt, de az alkalmazottakat közben kiégés fenyegeti

A vállalatok számára napjainkban nem elsősorban a technológiai elmaradottság, hanem a szervezeti struktúra bonyolultsága, a szükséges készségek hiánya és a dolgozók „kiégése” jelenti a fejlődés legnagyobb kihívását. Ez derül ki az IBM „COVID-19 és az üzleti élet jövője” című tanulmányából, amely 20 iparágban, 22 országban több mint 3800 vezérigazgató és felsővezető megkérdezésével készült.
10 vállalatból 6 felgyorsította a digitális transzformációt a COVID-19 járvány miatt - világít rá az IBM felsővezetők körében végzett globális felmérése. A cégvezetők 66%-a úgy nyilatkozott, hogy számos olyan változást sikerült megvalósítani, amelyet korábban a technológiai lemaradás és az alkalmazottak ellenállása miatt nem tudtak véghez vinni.
A tanulmányból az is kiderült, hogy a megkérdezett cégvezetők napjaink, illetve a következő 2 év legfontosabb megoldandó problémájának
• a szervezeti struktúra bonyolultságát,
• a szükséges készségek hiányát
• és a dolgozók „kiégését” tartják.

A válaszadók számos fejlődési lehetőséget azonosítottak, de gyakran éppen a túl sok feladat nehezíti meg a hatékony előrelépést. A vezetők többsége úgy nyilatkozott, hogy a következő két évben elsősorban a belső, operatív működésre fókuszálnának, miközben a növekedést elsősorban az üzleti platformokon és az ökoszisztémákon, valamint a partnerhálózatokon keresztül kívánják fokozni.

„A járvány sok vállalatnál döntötte le a digitális transzformáció előtt álló akadályokat, és a vezetők egyre nagyobb mértékben támaszkodnak a technológiára a kritikus folyamatok működtetésében” - mondja Mark Foster, az IBM Services vezető alelnöke. „A jövőben a vállalatvezetőknek kétszeres figyelmet kell szentelniük az alkalmazottaknak, a munkafolyamatoknak és a technológiai infrastruktúrának. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, milyen fontos szerepet játszik az empatikus vezetői fellépés a munkatársak önbizalmának, hatékony munkavégzésének és jólétének fenntartásában a jelenlegi zűrzavaros időszakban.”

A tanulmány rávilágít arra a három kulcsterületre, ahol a sikeres vállalatvezetők proaktívak és többet tesznek az alkalmazkodásért és túlélésért - szemben azokkal a vállalatvezetőkkel, akik csak arra várnak, hogy minden visszatérjen a „normális kerékvágásba”.

1. Szervezeti rugalmasság és skálázható működési méret
A jelentésből kiderül, hogy a vállalatok többsége folyamatosan változtat szervezeti stratégiáján. Például a vezetők 94 százaléka tervezi, hogy 2022-ig részt vesz platformalapú üzleti modellekben, és sokan aktívabban részt vesz az ökoszisztéma fejlesztésében és partneri kapcsolatot alakít ki minél több gazdasági szereplővel.

Az új stratégiák végrehajtásához skálázhatóbb és rugalmasabb informatikai rendszerre lesz szükség. A tanulmányban résztvevő vezérigazgatók elmondása szerint a felhőtechnológia fontossága a következő 2 évben 20 százalékponttal fog nőni. Ráadásul a vezetők úgy tervezik, hogy az elkövetkező két évben több üzleti területet is a felhőbe költöztetnek - köztük leginkább a marketinget és az ügyfelekkel való kapcsolattartást.

2. Mesterséges Intelligencia (MI), automatizálás és más exponenciálisan fejlődő technológiák alkalmazása a munkafolyamatok intelligensebbé tételéhez

A koronavírus-járvány alapvetően zavarta meg a vállalatok kritikus munkafolyamatait. Az olyan technológiák, mint a mesterséges intelligencia, az automatizálás és a kiberbiztonság intelligensebbé, reszponzívabbá és biztonságosabbá tehetik a vállalatok mindennapjait, éppen ezért ezek egyre nagyobb prioritást élveznek a vezetők szemében. Ezzel kapcsolatban a cégvezetők úgy nyilatkoztak, hogy a következő két évben:

• az MI és a felhőtechnológia fontossága 20 százalékkal nőhet;
• a vezetők 76%-a tervezi azt, hogy előtérbe helyezi a kiberbiztonságot- ezzel duplájára nőne a fejlett kiberbiztonsági megoldásokat jelenleg alkalmazó vállalatok száma;
• a vezetők 60%-a szerint felgyorsulnak az automatizálási folyamatok;
• az automatizálás egyre több üzleti területen lesz jelen.

A „virtuális garázs” és más agilis fejlesztési módszerek bevezetésével a vállalatok élesben kísérletezhetnek alapvető munkafolyamataik digitalizálásával, amivel növekedési lehetőségeket azonosíthatnak, megoldást találhatnak fennálló problémáikra, és közben még a dolgozókat támogató innovatív környezetet is biztosítják.

3. Új típusú vezetés, bevonás és a dolgozók újszerű támogatása
Elengedhetetlen, hogy a munkáltatók még több figyelmet fordítsanak a munkavállalók jólétére, mivel sokan nem a hagyományos irodai környezetben dolgoznak, és ebben a helyzetben gyakran megnő a stressz és a bizonytalanságérzés. Ez azért is kulcsfontosságú, mert a munkavállalói elkötelezettség és a megújulás képességének hiányában az ügyfélélmény is sérül.

A jelentés szerint ezen vállalatvezetők a munkavállalók jólétét a legfontosabb tényezők közé sorolják. Ám az IBV intézet 40 000 amerikai felnőtt részvételével végzett tavaszi kutatásából az derül ki, hogy jelentős szakadék mutatkozik abban, ahogyan a segítségnyújtásról a vállalatvezetők és az alkalmazottak vélekednek.

Míg a vezetők 74%-a úgy gondolja, hogy segítette alkalmazottait az újfajta munkavégzéshez szükséges készségek elsajátításában, addig ezzel csak a munkavállalók 38%-a ért egyet. Az is kiderült, hogy a munkaadók 80%-a azt állítja, hogy támogatja a munkaerő fizikai és lelki egészségét, ám a munkavállalók mindössze 46%-a érzi ezt a támogatást.

A tanulmány megállapítja továbbá, hogy egy szervezet csak akkor lehet sikeres, ha a vállalati jólét elsődleges fontosságú, ennek keretében pedig kétszer annyi figyelmet kell a dolgozóknak szentelni. Azok a vezetők válhatnak sikeressé, akik empatikusak, elősegítik a személyes számonkérhetőségét, és támogatják az olyan csapatmunkát, amelyekben alkalmazzák a design thinking-et, az agilis módszereket, valamint a DevOps eszközeit és technikáit. Emellett a cégeknek törekedniük kellene arra, hogy egy olyan, holisztikus szemléletű vállalati kultúrát teremtsenek, amelyben biztosított az „új normális” hétköznapokban szükséges készségek elsajátítása és az élethosszig tartó tanulás.

fotó: pixabay