Miért hagyná ott a pályáját a HR-vezetők több mint fele?

A múlt heti legfontosabb munkaerőpiaci és vezetési trendeket összefoglaló elemzés szerint a mesterséges intelligencia túlzott alkalmazása komoly veszélyeket rejthet magában a döntéshozók számára. Azok a vezetők, akik a feladataik nagy részét átadják a generatív MI-eszközöknek, ki vannak téve az úgynevezett epistemikus de-szkillezésnek, vagyis annak a jelenségnek, amikor a valós tapasztalatok, a reflexiók és az emberi interakciók hiánya miatt elsorvad a megszerzett szakmai tudásuk.

A HR-vezetők 55 százaléka a pályaelhagyást mérlegeli

A heti adatok alapján a Lattice HR-szoftvercég felmérése rávilágított egy aggasztó tendenciára: a megkérdezett HR-vezetők 55%-a nyilatkozott úgy, hogy az elmúlt évben elgondolkodott a professzionális pályája elhagyásán. A távozási szándék mögött meghúzódó főbb okok a következők:

• Az el nem ismert, alulértékelt munkavégzés érzése.
• A folyamatos krízisüzemmódban végzett feladatok.
• Az általános kiégés, miközben a HR-rel szemben támasztott elvárások folyamatosan nőnek.

A DEI-kezdeményezések szerepe és a kutatási tanulságok

Egy másik fontos kutatás, amelyet a Kaliforniai Egyetem (Berkeley) docense, Jacob Grumbach és a Stanford Egyetem doktorandusza, Hanna Folsz készített, azt vizsgálta, hogy a diverzitási, esélyegyenlőségi és inklúziós (DEI) programok megtartása milyen hatással van a cégekre. Az eredmények azt mutatták, hogy azok a vállalatok, amelyek nem vetették el a DEI-kezdeményezéseiket, jobban teljesítettek piaci versenytársaiknál.

Néha valami nagyon nyilvánvalónak tűnik, mint például a DEI megszüntetése 2025 elején, aztán kiderül, hogy mégsem az.

A kutatók vállalati jelentések, részvényesi szavazási nyilvántartások és fenntarthatósági adatbázisok elemzésével arra a következtetésre jutottak, hogy a fenntartott programok pozitívan befolyásolták a vállalati mutatókat.

Forrás: HR Dive