Nem minősül fogyatékosságnak a kiégés egy amerikai bírósági ítélet szerint

A Peddada kontra Catholic Health Initiatives Colorado ügyben hozott friss szövetségi bírósági ítélet fontos határvonalat húzott a munkavállalói jogok és a fogyatékosságvédelmi törvények alkalmazása terén. Azonnali elbocsátását követően a felperes onkológus azzal vádolta egykori munkaadóját, hogy megsértették az amerikai fogyatékos emberek jogairól szóló törvényt (ADA), valamint a rehabilitációs törvényt. A bíróság azonban a munkáltató javára döntött, mivel a szakember által tapasztalt kiégés nem ment át azon a jogi küszöbön, amely egy egészségügyi állapotot fogyatékosságnak minősítene.

Az amerikai esélyegyenlőségi bizottság (EEOC) iránymutatása szerint ugyan a 2008-as törvénymódosítások óta a jogszabályok kifejezetten tágan értelmezik a fogyatékosság fogalmát, de nem minden egészségügyi károsodás tartozik e körbe. Az ADA definíciója azokat a fizikai vagy mentális károsodásokat fedi le, amelyek nagymértékben korlátoznak legalább egy alapvető élettevékenységet. A jelenlegi ügyben a bíróság részletesen vizsgálta az orvos által megjelölt területeket: az alvást, a gondolkodást, a koncentrációt és a kommunikációt.

A szakértői tanúvallomások és a klinikai értékelések elemzése alapján a bíróság megállapította, hogy:

• Az alvásra vonatkozóan a felperes saját szakértője sem állapított meg semmilyen károsodást.
• A gondolkodás, a koncentráció és a kommunikáció terén a klinikai vizsgálatok kizárták a tartós zavarokat.
• Az esetlegesen felmerülő nehézségek kizárólag a speciális sugárterapeuta-onkológusi feladatok ellátásához kapcsolódtak.
• A panaszos nem tudta bizonyítani, hogy a kiégés a munkavégzésén kívüli, magánéleti tevékenységeit is érdemben befolyásolta volna.

A bíróság hangsúlyozta, hogy ez az ítélet nem jelenti azt, hogy a szakmai kiégés elvi síkon soha nem lehetne fogyatékosság alapja, ám a konkrét tényállás és az orvosi dokumentáció ezúttal nem támasztotta alá a keresetet. Hasonló jogi esetekben a fellebbviteli bíróságok korábban is szigorúan vizsgálták a munkaköri stressz és a fizikai korlátozottság összefüggéseit, legyen szó szívbetegségről, migrénről vagy ízületi problémákról. Ezzel szemben a bíróságok széleskörűen értelmezik a törvényt olyankor, amikor egy adott egészségügyi probléma ténylegesen gátolja a munkavállalót a mindennapi mozgásban vagy az alapvető fizikai funkciók gyakorlásában.

Forrás: HR Dive