A jognyilatkozatok

Az írásbeli nyilatkozat akkor tekinthető közöltnek, ha azt az érdekeltnek vagy az átvételre jogosult személynek adják át. A közlés akkor is hatályos, ha az átvételt az érdekelt megtagadja vagy szándékosan megakadályozza; erről jegyzőkönyvet kell felvenni.

Általános szabályként a munkaviszonnyal kapcsolatos nyilatkozatokat alaki kötöttség nélkül lehet megtenni. Ezek a nyilatkozatok szóban érvényesen közölhetők, illetve ráutaló magatartással is kifejezhetők. Ugyanakkor munkaviszonyra vonatkozó szabály, jogszabály vagy kollektív szerződés elrendelhet alaki kötöttséget, mint a jognyilatkozat érvényes megtételéhez szükséges írásbeli formát. A Munka Törvénykönyvéből minderre példaként kiemelendőek a munkaszerződés megkötésére, a munkaviszony megszüntetésére, a kollektív szerződésre vagy az üzemi megállapodásra vonatkozó rendelkezések.

A munkáltató akkor is köteles írásba foglalni nyilatkozatát, ha ez jogszabály alapján nem, kötelező, de azt a munkavállaló kéri. A munkavállalói eljárásnak azonban meg kell felelnie a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének. Amennyiben a munkavállaló kellő érdek nélkül kéri a munkáltatói jognyilatkozat írásba foglalását, az e nélkül is érvényesen megtehető. Az alaki előírásokat megsértő nyilatkozat semmis, érvénytelen, és törvény eltérő rendelkezése hiányában ahhoz jogkövetkezmény sem fűződik. Törvényi kivételként említhetjük azt az esetet, ha a munkáltató elmulasztja a munkaszerződés írásba foglalását. Ekkor az érvénytelenségre csak a munkavállaló a munkába lépést követő harminc napon belül hivatkozhat. Amennyiben e harminc napos határidő eredménytelenül eltelt, a szóban megkötött munkaszerződést érvényesnek kell tekinteni.

A munkáltatói jognyilatkozat tartalmára vonatkozó további törvényi rendelkezés, hogy amennyiben a nyilatkozatba foglalt intézkedéssel szemben a munkavállaló jogorvoslattal élhet, a munkáltató köteles intézkedését megindokolni, továbbá a jogorvoslat módjáról és határidejéről a munkavállalót kioktatni. Az írásbeli nyilatkozat a másik féllel történt közléssel válik hatályossá. A közlés a nyilatkozatnak az érdekeltnek vagy az átvételre jogosult személynek való átadással valósul meg. A postai úton történő közlésre a postára vonatkozó jogszabályok az irányadók. Amennyiben a bíróság ítélete 'nem kereste' jelzéssel érkezik vissza, az ítéletet a kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni.

Amennyiben a munkáltató a munkavállaló munkaviszonyának megszüntetése esetén a jogorvoslatra vonatkozó tájékoztatást elmulasztja, a keresetlevél határidejére vonatkozó korlátozás nem érvényesül. A megállapodás megtámadható, ha a fél annak megkötésekor lényeges tényben vagy körülményben tévedett, feltéve, ha tévedését a másik fél okozta, vagy azt felismerhette, illetőleg, ha mindkét fél ugyanabban a téves feltevésben volt. Megtámadható a nyilatkozat akkor is, ha annak megtételére a felet jogellenes fenyegetéssel vették rá.
A megállapodást az támadhatja meg, akit megtévesztettek, a nyilatkozat megtételére jogellenes fenyegetéssel vették rá, illetve az, aki téves feltevésben volt. A megtámadás határideje harminc nap, amely a tévedés vagy a megtévesztés felismerésétől, illetve jogellenes fenyegetés esetén a kényszerhelyzet megszűnésétől kezdődik. A megtámadási határidőre az elévülés szabályai megfelelően irányadók azzal, hogy hat hónap elteltével a megtámadás joga nem gyakorolható.