A kormány a szakmák jegyzékének egyszerűsítésén dolgozik
A kormány átláthatóvá akarja tenni a szakképzés rendszerét, ezért a következő időszakban egyszerűsítik és egyértelműsítik a szakmák jegyzékét - mondta Palkovics László az innovációs és technológiai miniszter az Európai Szakképzési Hét zárórendezvényén.
A miniszter a szükséges lépést azzal indokolta, hogy míg Németországban egy 14 éves pályaválasztás előtt álló fiatal 150 szakma közül választhat, Magyarországon a választható szakmák száma meghaladja a 800-at. Ez a rendszer pedig így átláthatatlan - jelentette ki a tárcavezető.
Palkovics László felidézte, a szakképzés átalakításánál a kormány elsősorban a munkaerőpiac igényeire figyelt, ezt szolgálta többek között a duális képzés és a szakgimnáziumi rendszer bevezetése, illetve a szakképző intézmények műszaki fejlesztése is. A szakmák jegyzékének egyszerűsítése is illeszkedik ebbe a sorba szavai szerint.
A kormány arra törekszik, hogy a szakgimnázium, a szakközépiskola a gimnázium versenytársa legyen, ugyanis ma Magyarországon még többen végeznek gimnáziumban, mint szakképzésben. A miniszter szerint európai példák is alátámasztják a kormány törekvéseit, hiszen Finnországban, Németországban és Ausztriában is lényegesen többen szereznek szakképzettséget, mint általános gimnáziumi érettségit.
A digitalizáción alapuló, most zajló negyedik ipari forradalom nagy mértékben átalakítja majd a munkaerőpiacot – tette hozzá. Annak érdekében, hogy a szakképzés megfeleljen a jövő kihívásainak az Innovációs és Technológiai Minisztérium két városban (Győrben és Miskolcon) elindította az újgenerációs szakképző intézmények programját. A projekt jövőre Kecskeméten és Debrecenben folytatódik - fogalmazott a miniszter.
A tárcavezető szerint a magyar gazdaságnak elsősorban mérnökökre, informatikusokra és természettudományos végzettséggel rendelkező szakemberekre van szüksége. Ezért a kormány a következő időszakban azért dolgozik majd, hogy a felsőoktatásba jelentkező diákok 40 százaléka ilyen jellegű képzésekre jelentkezzen. Hozzátette, míg 2012-ben a felsőoktatásba jelentkezőknek csupán 22 százaléka választott ilyen irányú felsőoktatási képzéseket, 2018-ban ez az arány már elérte a 29 százalékot.
Az Európai Szakképzési Hét programjai minden évben szeptembertől decemberig tartanak, a rendezvény sorozat célja a szakképzés vonzóbbá tétele. Magyarországon rendezik az összeurópai programok 27 százalékát.
mti
Palkovics László felidézte, a szakképzés átalakításánál a kormány elsősorban a munkaerőpiac igényeire figyelt, ezt szolgálta többek között a duális képzés és a szakgimnáziumi rendszer bevezetése, illetve a szakképző intézmények műszaki fejlesztése is. A szakmák jegyzékének egyszerűsítése is illeszkedik ebbe a sorba szavai szerint.
A kormány arra törekszik, hogy a szakgimnázium, a szakközépiskola a gimnázium versenytársa legyen, ugyanis ma Magyarországon még többen végeznek gimnáziumban, mint szakképzésben. A miniszter szerint európai példák is alátámasztják a kormány törekvéseit, hiszen Finnországban, Németországban és Ausztriában is lényegesen többen szereznek szakképzettséget, mint általános gimnáziumi érettségit.
A digitalizáción alapuló, most zajló negyedik ipari forradalom nagy mértékben átalakítja majd a munkaerőpiacot – tette hozzá. Annak érdekében, hogy a szakképzés megfeleljen a jövő kihívásainak az Innovációs és Technológiai Minisztérium két városban (Győrben és Miskolcon) elindította az újgenerációs szakképző intézmények programját. A projekt jövőre Kecskeméten és Debrecenben folytatódik - fogalmazott a miniszter.
A tárcavezető szerint a magyar gazdaságnak elsősorban mérnökökre, informatikusokra és természettudományos végzettséggel rendelkező szakemberekre van szüksége. Ezért a kormány a következő időszakban azért dolgozik majd, hogy a felsőoktatásba jelentkező diákok 40 százaléka ilyen jellegű képzésekre jelentkezzen. Hozzátette, míg 2012-ben a felsőoktatásba jelentkezőknek csupán 22 százaléka választott ilyen irányú felsőoktatási képzéseket, 2018-ban ez az arány már elérte a 29 százalékot.
Az Európai Szakképzési Hét programjai minden évben szeptembertől decemberig tartanak, a rendezvény sorozat célja a szakképzés vonzóbbá tétele. Magyarországon rendezik az összeurópai programok 27 százalékát.
mti
- 2026.10.21Harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatása Vendégmunkást vagy külföldi munkavállalót alkalmaz? Gyakorlati képzésünk bemutatja a harmadik országbeli állampolgárok jogszerű foglalkoztatásának szabályait. Szó lesz az engedélymentes foglalkoztatásról, a vendégmunkás-engedélyről és a Nemzeti Kártyáról, az ukrán állampolgárok foglalkoztatásának sajátosságairól, az összevont kérelmezési eljárásról, valamint a munkáltatói kötelezettségekről és felelősségről. Kérdéseit a helyszínen személyesen is felteheti az előadónak.
Részletek
Jegyek
- 2026.10.22Munkaidő és munkabér A munkaidő-beosztástól a bér elszámolásáig: gyakorlati képzés a munkaidő és a munkabér szabályairól. Szó lesz a munkaidőkeretről, a rendkívüli munkaidőről, a pihenőidőről (a MÁV-START ítélet tükrében is), a távolléti díjról, a bérpótlékokról és a munkabérből történő levonásokról. Kérdéseit a helyszínen személyesen is felteheti az előadónak.
Részletek
Jegyek
- 2026.11.16LEAN Vezetés - LEAN Coaching képzés A Lean Management bevezetés támogatása. Olyan Lean szemléletű vezetők képzése, akik képesek lesznek eredményesen irányítani, támogatni a Lean menedzsment bevezetését saját szervezetüknél, és a gyakorlatban is eredményesen alkalmazzák a Lean szemléletű változáskezelési, coaching, kommunikációs, motivációs eszközöket.
Részletek
Jegyek
- 2026.11.17Munkajog képzés HR-eseknek Munkajog képzés HR-eseknek érthetően. 2 napos intenzív, átfogó kurzus a Munka törvénykönyvéről.
Részletek
Jegyek

Sikeresnek látszol, de mégsem érzed magad a helyeden? Vajon megszelídíthető a siker?