A középkorúak több mint fele úgy véli, hogy ő már nem lesz nyugdíjas

A középkorú magyarok túlnyomó többsége arra számít, hogy az állami nyugdíja alacsony lesz, ezért dolgoznia kell a megélhetéséhez, amíg arra képes. Ebben a helyzetben a legjobb, amit tehetnek az érintettek, ha próbálnak előre gondoskodni kellő megtakarításról idős korukra - olvasható a portálunkhoz eljuttatott sajtóközleményben.

A középkorú, azaz a 30-59 éves magyarok 60 százaléka úgy véli, hogy ő már nem lesz nyugdíjas, mert egész életében dolgoznia kell. – derül ki a K&H biztos jövő felmérés második negyedéves eredményeiből. A kutatás arra kereste a választ, hogy mire számítanak a mai középkorúak a nyugdíjas éveikkel kapcsolatban.

Kiszolgáltatottság

A falvakban élők különösen kiszolgáltatottnak érzik magukat: ebben a körben 68 százalék azok aránya, aki egy életen át, vagy betegségig tartó munkára készülnek. Hasonlóan gondolkodnak az 50 éves korosztálynál fiatalabbak, míg az ötvenes éveiket taposóknak 43 százaléka készül arra, hogy nyugdíj mellett is dolgoznia kell.

“Pozitív változás azonban, hogy a megtakarítással rendelkezők körében az átlagnál magasabb az optimisták aránya. Az idei év első negyedéhez képest jelentősen, 53 százalékról 62 százalékra emelkedett azok aránya, akik úgy vélik, hogy kis összegű, de rendszeres, havi megtakarítással aktív éveikben jelentős összeget tehetnek félre idős korukra.” - mondta Székely Pálma, a K&H értékesítés és életbiztosítási üzletágának vezetője.

Hiányzó bizalom

A középkorú magyarok alig több mint negyede, pontosan 27 százaléka bízik abban, hogy nyugdíjas korában az állam majd valamilyen módon úgyis gondoskodik róla, éppen ezért 87 százalékuk legalább részben egyetért azzal, hogy fontos az öngondoskodás.

A K&H negyedévről negyedévre ismétlődő felmérései szerint nem változnak érdemben a nyugdíjak mértékével kapcsolatos várakozások. Minél idősebb valaki, annál bizakodóbb, azaz fizetésének annál nagyobb arányát reméli megkapni havonta. A felmérés szerint a válaszadók átlagosan 50 százalékra számítanak a jelenlegi fizetésükhöz képest. A falvakban élők pesszimistábbak, ők arra számítanak, hogy a jövedelmüknek csak a 44 százalékához jutnak hozzá. A megkérdezettek 7 százaléka semmilyen ellátásra nem számít. Az 50 százalékos arány egyébként nem jelent lényeges változást a tavalyi és a járvány előtti – 2019-es – eredményekhez képest sem. Tehát évek óta stabil azoknak a tábora, akik a jelenlegi fizetésük felére számítanak nyugdíjasként.

A nyugdíjcélú megtakarítással rendelkezők arra számítanak, hogy jövedelmük 56 százalékát kapják meg nyugdíjként. Akiknek nincs félretett pénzük idős korukra, azok úgy vélik, hogy az államtól korábbi jövedelmüknek kicsit kevesebb, mint felét, 49 százalékát kapják majd meg a nyugdíjfizetés napján.

Azok, akik a felmérésben választ adtak arra a kérdésre, hogy mekkora lesz a nyugdíjuk aránya fizetésükhöz képest, továbbra is eléggé kiszolgáltatottnak érzik magukat: 65 százalékuk véli úgy, hogy főként az állami nyugdíjára fog tudni csak támaszkodni. Ezen belül a megszólalók ötöde arra számít, hogy kizárólag az állami nyugdíjából kell majd megélnie. Ezek az arányok stabilak voltak az elmúlt években.

Az ötveneseknél nagyobb, 72 százalék azok aránya, akik főként az állami nyugdíjukra számítanak, míg a negyveneseknél és a harmincasoknál 60 százalék körül mozog ez az adat. A budapestieknél alacsonyabb (54 százalék) a vidékieknél magasabb (73 százalék) azok aránya, akik úgy érzik, az állami nyugdíjnak lesznek kiszolgáltatva idős korukra.

  • 2026.01.28Vezetés- és szervezetfejlesztés szakmai konferencia Bokor Attila Aranykalitkában című kutatásának harmadik fejezetéhez érkeztünk, amely ötven vezetői életúton keresztül három évtized szervezeti és vezetői tapasztalatát mutatja be. Az OD Partner is mérföldkőhöz érkezett: 30 évesek lettünk. Kinyitjuk szakmai műhelyünket és megosztjuk, hogyan gondolkodunk vezetésről, szervezetről, és aktuálisan milyen témákban mélyedünk el.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2026.01.29Bértranszparencia irányelv és diszkrimináció-tilalom Szakmai képzés a bértranszparenciáról és a diszkriminációról HR szakembereknek és vezetőknek. Készüljön fel munkajogászainkkal az EU új bérátláthatósági szabályaira!info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2026.02.11HR 2026 – kevesebb mozgástér, nagyobb elvárások? - Mit léphet a HR, ha mégis üzleti hatást akar elérni? Egy intenzív, interaktív délelőtt HR- és vállalati vezetőknek, ahol nagymintás regionális kutatások eredményeit mutatjuk meg: hol tart a magyar HR, és milyen 3–5 prioritással lehet 2026-ban is mérhető üzleti hatást elérni. Kerekasztal és kiscsoportos munka várja a HR-vezetőket a HR öt kritikus területén, felkészülve 2026 legtöbbet hozó HR-fejlesztéseire.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2026.03.18Six Sigma Green Belt képzés A KÉPZÉS CÉLJA: A tréning résztvevői megismerik a TQM-ben, mint menedzsmentrendszerben rejlő lehetőségeket. A tréning résztvevői gyakorlati jártasságra tesznek szert a 6 Sigma módszertan alkalmazásában, és képesek lesznek önállóan 6 Sigma projekteket vezetni a vállalatuknál. info button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
Nyugdíj 2026: mi marad és mi változik?

Mi várható a nyugdíjasok számára 2026-ban? Dr. Farkas András nyugdíjszakértő összefoglalója a legfontosabb tudnivalókat rendezi egybe. Szó lesz a... Teljes cikk

Így kell kiszámolni a nyugdíjat 2026-ban - Mutatjuk a lépéseket

A szakértő kilenc lépésben foglalta össze, hogyan tudja kiszámolni a nyugdíját az, aki jövőre tölti be a 65 éves nyugdíjkorhatárát, vagy... Teljes cikk

Mire számíthatnak a nyugdíjasok 2026-ban? Itt vannak a legfontosabb tudnivalók

Kiderült, mire számíthatnak a nyugdíjasok és a hamarosan nyugdíjba vonulók 2026-ban. Dr. Farkas András nyugdíjszakértő friss összefoglalója... Teljes cikk