A középkorúak több mint fele úgy véli, hogy ő már nem lesz nyugdíjas
A középkorú magyarok túlnyomó többsége arra számít, hogy az állami nyugdíja alacsony lesz, ezért dolgoznia kell a megélhetéséhez, amíg arra képes. Ebben a helyzetben a legjobb, amit tehetnek az érintettek, ha próbálnak előre gondoskodni kellő megtakarításról idős korukra - olvasható a portálunkhoz eljuttatott sajtóközleményben.
A középkorú, azaz a 30-59 éves magyarok 60 százaléka úgy véli, hogy ő már nem lesz nyugdíjas, mert egész életében dolgoznia kell. – derül ki a K&H biztos jövő felmérés második negyedéves eredményeiből. A kutatás arra kereste a választ, hogy mire számítanak a mai középkorúak a nyugdíjas éveikkel kapcsolatban.
Kiszolgáltatottság
A falvakban élők különösen kiszolgáltatottnak érzik magukat: ebben a körben 68 százalék azok aránya, aki egy életen át, vagy betegségig tartó munkára készülnek. Hasonlóan gondolkodnak az 50 éves korosztálynál fiatalabbak, míg az ötvenes éveiket taposóknak 43 százaléka készül arra, hogy nyugdíj mellett is dolgoznia kell.
“Pozitív változás azonban, hogy a megtakarítással rendelkezők körében az átlagnál magasabb az optimisták aránya. Az idei év első negyedéhez képest jelentősen, 53 százalékról 62 százalékra emelkedett azok aránya, akik úgy vélik, hogy kis összegű, de rendszeres, havi megtakarítással aktív éveikben jelentős összeget tehetnek félre idős korukra.” - mondta Székely Pálma, a K&H értékesítés és életbiztosítási üzletágának vezetője.
Hiányzó bizalom
A középkorú magyarok alig több mint negyede, pontosan 27 százaléka bízik abban, hogy nyugdíjas korában az állam majd valamilyen módon úgyis gondoskodik róla, éppen ezért 87 százalékuk legalább részben egyetért azzal, hogy fontos az öngondoskodás.
A K&H negyedévről negyedévre ismétlődő felmérései szerint nem változnak érdemben a nyugdíjak mértékével kapcsolatos várakozások. Minél idősebb valaki, annál bizakodóbb, azaz fizetésének annál nagyobb arányát reméli megkapni havonta. A felmérés szerint a válaszadók átlagosan 50 százalékra számítanak a jelenlegi fizetésükhöz képest. A falvakban élők pesszimistábbak, ők arra számítanak, hogy a jövedelmüknek csak a 44 százalékához jutnak hozzá. A megkérdezettek 7 százaléka semmilyen ellátásra nem számít. Az 50 százalékos arány egyébként nem jelent lényeges változást a tavalyi és a járvány előtti – 2019-es – eredményekhez képest sem. Tehát évek óta stabil azoknak a tábora, akik a jelenlegi fizetésük felére számítanak nyugdíjasként.
A nyugdíjcélú megtakarítással rendelkezők arra számítanak, hogy jövedelmük 56 százalékát kapják meg nyugdíjként. Akiknek nincs félretett pénzük idős korukra, azok úgy vélik, hogy az államtól korábbi jövedelmüknek kicsit kevesebb, mint felét, 49 százalékát kapják majd meg a nyugdíjfizetés napján.
Azok, akik a felmérésben választ adtak arra a kérdésre, hogy mekkora lesz a nyugdíjuk aránya fizetésükhöz képest, továbbra is eléggé kiszolgáltatottnak érzik magukat: 65 százalékuk véli úgy, hogy főként az állami nyugdíjára fog tudni csak támaszkodni. Ezen belül a megszólalók ötöde arra számít, hogy kizárólag az állami nyugdíjából kell majd megélnie. Ezek az arányok stabilak voltak az elmúlt években.
Az ötveneseknél nagyobb, 72 százalék azok aránya, akik főként az állami nyugdíjukra számítanak, míg a negyveneseknél és a harmincasoknál 60 százalék körül mozog ez az adat. A budapestieknél alacsonyabb (54 százalék) a vidékieknél magasabb (73 százalék) azok aránya, akik úgy érzik, az állami nyugdíjnak lesznek kiszolgáltatva idős korukra.
- 2026.02.19Tudásmegosztó közösségek szerepe a digitális korban A konferencián a tudásmegosztó tanulóközösségek kialakításának és működtetésének gyakorlati kérdéseivel foglalkozunk. Az üzleti szférában és a felnőttoktatás területén alkalmazott gyakorlati tapasztalatokon keresztül, valamint a kapcsolódó kutatási eredmények tükrében vizsgáljuk, hogy a szervezetekben, szervezetek közötti és szervezeteken átívelő szakmai közösségekben a tudásmegosztás hogyan működik, milyen átalakuláson esik át a digitális transzformáció hatására.
Részletek
Jegyek
- 2026.03.18Six Sigma Green Belt képzés A KÉPZÉS CÉLJA: A tréning résztvevői megismerik a TQM-ben, mint menedzsmentrendszerben rejlő lehetőségeket. A tréning résztvevői gyakorlati jártasságra tesznek szert a 6 Sigma módszertan alkalmazásában, és képesek lesznek önállóan 6 Sigma projekteket vezetni a vállalatuknál.
Részletek
Jegyek
- 2026.03.26recruiTECH x HRTECH konferencia A recruiTECH x HRTECH konferencia HR vezetőknek, toborzóknak, toborzási vezetőknek, employer branding és L&D szakembereknek szól, akik a munkaerőpiaci kihívásokra már technológia-alapú, jövőálló megoldásokat keresnek, és hatékonyabb HR működésben gondolkodnak.
Részletek
Jegyek
A nyugdíj előtti álláskeresési segély (NYES) azoknak a nyugdíjhoz közel álló álláskeresőknek nyújt segítséget az életvitelükhöz, akik... Teljes cikk
Sokan gondolják, hogy az egyetemi és főiskolai évek automatikusan beleszámítanak a nyugdíjba, a valóság azonban jóval összetettebb. Nem mindegy,... Teljes cikk
Elhúzódhat a nyugdíj megállapítása, miközben az ellátásra való jogosultság már fennáll. Ilyenkor nyugdíjelőleg járhat, amelyről sok érintett... Teljes cikk
- Tényleg nem számít a ’88 előtti kereset a nyugdíjban? – van két fontos kivétel 1 hete
- Ekkor utalják a 13. és a 14. havi nyugdíjat 1 hete
- Kinek jár és mennyi a nyugdíj előtti álláskeresési segély? 2 hete
- A diploma évei beleszámítanak a nyugdíjba? Sokan meglepődnek a válaszon 2 hete
- Egy meccs is elég a magyar fociválogatottban az egymillióval magasabb nyugdíjhoz 2 hete
- Sokan nem tudják: így jár pénz nyugdíj előtt is 3 hete
- Hogyan időzíthető optimálisan a Nők40 igénylése 2026-ban? 4 hete
- Aggasztó adatok - Már a fiatalok sem hisznek a magyar nyugdíjban? 1 hónapja
- Sokan követik el ezt a hibát a 13. és 14. havi nyugdíjjal 1 hónapja
- Védett kor 2026-ban: kirúgható-e az, aki már közel a nyugdíjhoz? 1 hónapja
- Nyugdíj 2026: mi marad és mi változik? 2 hónapja

Filmek a munka valóságáról: sztrájktól a szellemírásig