A magas bérnövekedés a versenyképesség romlásával járhat
A közelgő globális gazdasági lassulás mellett a termelékenységet messze meghaladó magyarországi béremelkedési ütem versenyképességi hátrányt okozhat - hívta fel a figyelmet Sinkó Ottó a Videoton társ-vezérigazgatója Székesfehérváron, a Videoton Holding Zrt. által szervezett üzleti fórumon, melyről az MTI beszámolt.
A Globális lassulás, kontra bérnövekedés: mi lehet e folyamat vége? című konferencián kifejtette, hogy az újautó-eladások csökkenése, a fejlett európai országok és Kína gazdasági növekedésének visszaesése, valamint a nagy jegybankok lazításra tett utalásai mind-mind a globális gazdasági fellendülés végét jelentik.
Magyarországon 2016-ig a termelékenység növekedési ütemét követte a béremelkedés, azóta a termelékenységet messze meghaladó az ütem, amivel a gazdaság sokat veszíthet a versenyképességéből - mondta, és megjegyezte, hogy az évről évre "tízen százalékokkal növekvő" béremelési mértéket nem lehet sokáig fenntartani.
Sinkó Ottó szerint a lehetőségekhez igazított fenntartható béremelések, a racionális árfolyampolitika, a forinterősödés elkerülése, továbbá a képzések és a munkakultúra fejlesztése lehet a megfelelő válsz a globális lassulásra. A másik lehetőség az, hogy leírják Magyarországot, az üzleti döntésekben nem lesz alternatíva, ami a magyar gazdaság jelentős visszaesését és a bérek csökkentését is elhozhatja - tette hozzá.
Lakatos Péter a Videoton társ-vezérigazgatója is azt hangsúlyozta, hogy a béremelésnek minden szempontból megalapozottnak kell lennie. Európa centrumához kell közelednie Magyarországnak erőteljes elmozdulással a képzés, az innováció és a kutatás-fejlesztés felé.
Cser-Palkovics András (Fidesz) polgármester megemlítette, hogy Győr és Székesfehérvár a vidéki gazdaság két motorja, de míg Győr erősen kötődik az Audihoz és az autóiparhoz, addig Székesfehérvár heterogénebb iparral rendelkezik, több ágazat erős képviselői vannak jelen, ami szavai szerint megnyugtató.
Németh Dávid a K&H Bank vezető elemzője egyebek mellett arról beszélt, hogy a 70-80-as évekhez képest a GDP-arányos bérhányad az egész világon markánsan csökken, és bár Magyarországon az elmúlt pár évben gyorsan emelkedtek a bérek, azok szintje még mindig elmarad a fejlett országokétól. Aggasztóbbnak tartotta a bérolló kinyílását, mert a multik jóval több bért adnak, mint a jellemzően hazai tulajdonú kkv-k. Úgy vélte, az érdemi bérfelzárkózáshoz a sok beruházás és ezzel párhuzamosan a jelentős hatékonyság-növelés a kulcs.
MTI
Magyarországon 2016-ig a termelékenység növekedési ütemét követte a béremelkedés, azóta a termelékenységet messze meghaladó az ütem, amivel a gazdaság sokat veszíthet a versenyképességéből - mondta, és megjegyezte, hogy az évről évre "tízen százalékokkal növekvő" béremelési mértéket nem lehet sokáig fenntartani.
Sinkó Ottó szerint a lehetőségekhez igazított fenntartható béremelések, a racionális árfolyampolitika, a forinterősödés elkerülése, továbbá a képzések és a munkakultúra fejlesztése lehet a megfelelő válsz a globális lassulásra. A másik lehetőség az, hogy leírják Magyarországot, az üzleti döntésekben nem lesz alternatíva, ami a magyar gazdaság jelentős visszaesését és a bérek csökkentését is elhozhatja - tette hozzá.
Lakatos Péter a Videoton társ-vezérigazgatója is azt hangsúlyozta, hogy a béremelésnek minden szempontból megalapozottnak kell lennie. Európa centrumához kell közelednie Magyarországnak erőteljes elmozdulással a képzés, az innováció és a kutatás-fejlesztés felé.
Cser-Palkovics András (Fidesz) polgármester megemlítette, hogy Győr és Székesfehérvár a vidéki gazdaság két motorja, de míg Győr erősen kötődik az Audihoz és az autóiparhoz, addig Székesfehérvár heterogénebb iparral rendelkezik, több ágazat erős képviselői vannak jelen, ami szavai szerint megnyugtató.
Németh Dávid a K&H Bank vezető elemzője egyebek mellett arról beszélt, hogy a 70-80-as évekhez képest a GDP-arányos bérhányad az egész világon markánsan csökken, és bár Magyarországon az elmúlt pár évben gyorsan emelkedtek a bérek, azok szintje még mindig elmarad a fejlett országokétól. Aggasztóbbnak tartotta a bérolló kinyílását, mert a multik jóval több bért adnak, mint a jellemzően hazai tulajdonú kkv-k. Úgy vélte, az érdemi bérfelzárkózáshoz a sok beruházás és ezzel párhuzamosan a jelentős hatékonyság-növelés a kulcs.
MTI
Fata László az egyik legismertebb hazai cafeteria szakértő. Legújabb könyvéről, a Cafeteria kalandparkról írtunk ismertetést.
Állati tehetségkutató