A magyar munkaerőpiac helyzete a háború árnyékában

Előző írásunkat itt tekinthetik meg: https://www.pannonjob.hu/news

Sokaknak megkönnyebbülést jelentő módon a Covid járvány január végétől folyamatos enyhülést mutatott hazánkban, így ezzel párhuzamosan folytatódhatott a gazdaság további erősödése, a foglalkoztatottság növekedése, valamint a munkanélküliségi ráta fokozatos csökkenése. 

A KSH adatai alapján az első negyedév végén az országos szintű munkanélküliség 3,6%-os szinten alakult, amely 0,8% pontos csökkenést jelent a korábbi év azonos időszakához képest, megközelítve a pandémia előtti időszak értékeit. A legalacsonyabb munkanélküliséggel rendelkező megyénk Vas megye volt 0,9%-kal, míg a legmagasabb Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 9,8%-kal. Fontos látni, hogy számos megyénk munkanélkülisége nem éri el a 2%-ot sem (Komárom-Esztergom, Veszprém, Győr-Moson-Sopron és a már említett Vas megye), illetve több régióban 2% és 3% közötti értékeket mutat (Budapest, Pest, Fejér, Tolna, Heves, Csongrád-Csanád), ami tulajdonképpen ezekben a megyékben – közgazdasági értelemben – gyakorlatilag teljes foglalkoztatottságot jelent. 

A legfrissebb, májusi adat a fentiekhez képest további csökkenést mutat, az országos munkanélküliségi ráta immár csak 3,5%-os.

Ezen adatok összhangban állnak a már régóta megfigyelhető jelenséggel, miszerint a magyar munkaerőpiac szabad kapacitásai az ország szinte összes régiójában kiapadtak, az évente több tízezer inaktívvá váló munkavállalót nem tudják megfelelő mennyiségben pótolni a pályakezdők. A kialakult helyzet rövid és minden bizonnyal hosszú távú kezelésének fő eleme a külföldi munkaerő foglalkoztatása lesz. A vízumigénylési és munkavállalási folyamatok megkönnyítése és meggyorsítása érdekében a 2021-es év végén Magyarország Kormánya létrehozta a minősített foglalkoztatói besorolást, amelyet a kritériumoknak megfelelő munkaerő-kölcsönző cégek kaptak meg, többek között a Pannonjob is.

Forrás: https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/gyor/mun/mun2205.html

Sajnálatos módon a Covid utáni reménykeltő időszakot gyorsan beárnyékolta az orosz-ukrán háború váratlan kitörése, amely hatalmas változásokat hozott a még nem teljesen regenerálódott magyar munkaerőpiac számára is. A 2017-ben bevezetett könnyített foglalkoztatási feltételeknek köszönhetően rengeteg munkáltatónak és munkaerő-kölcsönzőnek jól kialakított toborzási módszerei voltak az ukrán munkavállalók hazai foglalkoztatására. Ezen módszerek váltak szinte teljesen semmissé miután az Ukrajnában folyó aktív harcok, valamint a bevezetett általános hadkötelezettség miatt a munkaerő toborzása szinte teljes mértékben megállt. Új kihívásokkal kellett és kell még mindig szembenéznie azoknak a magyar munkáltatóknak, akik ukrán állampolgárokkal kívánják megoldani a munkaerőhiányukat. A háború kitörése előtt nem hivatalos becslések szerint a Magyarországon dolgozó ukrán munkavállalók száma kb. hatvanezer körül alakulhatott, a jelenlegi számokat rendkívül nehéz lenne megbecsülni a folyton változó körülmények miatt. 

A háború kezdetén elterjedt előrejelzés, miszerint a magyar munkaerőpiacra akár pozitívan is hathat a hazánkban menedéket keresők foglalkoztatása, helytelennek bizonyult az idő múlásával, mégpedig elsősorban az alábbi okok miatt:

• Rengeteg ukrán menekült keres menedéket a tőlünk nyugatabbra fekvő EU-s tagországokban, vagyis a hazánkba érkezett több százezer menekültnek csak kis százaléka marad az országban.
• A férfiak hadkötelezettsége miatt gyermekes nők, idősebbek érkeznek az országba, akiknek nehezebb az elhelyezésük és a munkavállalási lehetőségeik is.
• A magyar munkásszállások kapacitása nem elegendő a hirtelen beérkező embertömeg által jelentett igények kielégítésére. Gyermekek, nagyobb családok elszállásolása komoly feladat elé állítja a munkáltatókat és minden más szereplőt is.
• Az ukrán menekültek nagy része visszavágyik az országba, nem vállalnának tartósan munkát Magyarországon.

Tapasztalataink alapján a meglévő ukrán munkavállalók fluktuációja érezhetően csökkent az elmúlt időszakban, mely vélhetően annak a következménye, hogy felértékelődött számukra a biztos, stabil munkahely, és ezzel párhuzamosan nőtt a munkahelyváltozással együtt járó vélt vagy valós kockázat. Általánosságban elmondható, hogy voltak olyanok is kisebb számban, akik visszatértek Ukrajnába felvenni a harcot, illetve olyanok is, akik nyugat-európai országokba költöztek át munkát vállalni. Minden tényezőt figyelembe véve el lehet mondani, hogy a jövőben nem valószínű, hogy a jelenleginél jelentősebb számú ukrán munkaerő érkezne az országba, vagyis a már itt tartózkodók meggyőzése az egyedüli módja az ukrán munkavállalók alkalmazásának. 

A külföldi munkaerő itthoni foglalkoztatásának egyre nagyobb szükségességét felismervén Magyarország Kormánya 2021-ben létrehozta a minősített foglalkoztatói, majd később a minősített munkaerő-kölcsönzői besorolást, amelynek révén a megadott feltételeknek eleget tevő munkaerő-kölcsönző cégek, így a Pannonjob is könnyített eljárás mentén tud munkaerőt biztosítani 9 további országból. A közeljövőben várhatóan rohamos léptekkel kezdenek elindulni ezen országokból a toborzási projektek, hogy minél előbb meg lehessen oldani a munkaerő-hiány jelentette égető problémákat.

Amennyiben szeretne ehhez a cikkhez hasonló szakmai tartalmakat, aktualitásokat kapni, iratkozzon fel a Pannonjob hírlevelére az alábbi linkre kattintva:

https://www.pannonjob.hu/news