A megváltozott munkaképességű munkavállalókra irányuló attitűd-koncepciók a nyitott szervezetek megközelítésében

Egy 2015-ben készült EU-s felmérés kapcsán a diszkrimináció mértéke Magyarországon 29% és 65% között mozog a védett tulajdonságok kapcsán. A fogyatékkal élőket érő diszkriminációs mérték 54% itthon, s ez 2016-ban sem csökkent szignifikánsan. Felmerül a kérdés, hogy miért? Hol van a válasz? Miként észlelik a toborzás-kiválasztással foglalkozó szakemberek, HR-esek, ügyvezetők a megváltozott munkaképességű embereket? Jelen vannak a kategorizálások, a sztereotípiák, ha igen, mi az alapja? Az alábbi kvalitatív kutatás a szociálpszichológia elméleteit alapul véve keresi a választ ezekre az érzékeny kérdésekre.

Ma a vállalatok az üzleti eredményesség érdekében a „tökéletes” emberekkel tud együtt dolgozni, azon személyek, akik nem különböznek az „átlagtól” megjelenésben, személyiségben, életvitelben azonban tudásuk jelentősen kiemelkedő. Állításom szerint a „típuskeresés” már nem csak a menedzsmentben, hanem az egyes alsóbb szervezeti szinteken is megmutatkozik, köztük már a toborzás-kiválasztás folyamataiban is. Azonban nem csak egyféle ember létezik, nem lehet csak sablonok alapján folytatni a toborzás-kiválasztás folyamatát. Szilágyi Szabolcs diplomamunkáját 2016-ban a Budapesti Gazdasági Egyetem Pénzügyi és Számviteli Karán írta. A tanulmány itt érhető el.

A megváltozott munkaképességű munkavállalókra irányuló attitűd-koncepciók a nyitott szervezetek megközelítésében

Külföldi munkaerő Magyarországon: szervezeti tapasztalatok és tanulságok

Kapcsolódó tartalmaink 1 2 3 Bezár

Az álláskeresési technikák hatékonysági vizsgálata

A nem anyagi ösztönzők jelentősége a munkavállalói motivációban

A Facebookon megjelenő indiszkrét információk, észlelt személyiség és online toborzás kapcsolata

Heti ajánló

HR állások

Állások

Rendezvények

Partnereink hírei

HR Blog oldalak

Diagnózis kódok

HR Szavazás

Video

Könyvajánló

Kövess minket!

Facebook

Linkedin

Hírlevél

Kulturális ajánló