A munkáltatók 70 százaléka jogsértő

Több alkalommal beszámoltunk már arról, hogy az idei évben a munkavédelem területén a szigorítások, illetve a szigorodó joggyakorlat a jellemző. Egyrészt változott a munkavédelemről szóló 1993. évi CXIII.tv. (Mvt), melynek értelmében alacsonyabb munkavállalói létszámtól kötelező a munkavédelmi képviselő választása, másrészt a törvény 82/D§-ában új bírságtípus is beillesztésre került. Ezen túlmenően az Mvt. végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII.26.) MüM rendelet is több ponton módosult. Ezen változásokat egészíti ki a Kúria munkabalesetekkel összefüggő döntéseinek a sora, melyek a munkavédelmi szabályok betartását kérik számon a munkáltatóktól. A legfontosabb döntésekről itt olvashatja a beszámolónkat. Végezetül megjelent a 2017. évi munkavédelmi ellenőrzési terv is, mely fokozódó hatósági szigorról tesz bizonyságot. Azt illetően, hogy ez a gyakorlatban realizálódni fog-e, jövőre ilyenkor fogunk tudni beszámolni.

Rosszak a jogsértési, munkabaleseti statisztikák

Mind a halálos áldozatokat követelő munkabalesetek, mind pedig a foglalkozási megbetegedések száma folyamatosan növekszik. Ezekre a kedvezőtlen tendenciákra kíván reagálni a most közzétett és a 2017. évre vonatkozó, a Nemzetgazdasági Miniszter által jegyzett ellenőrzési terv. A hatóság most is több kategóriában végez ellenőrzéseket: sor kerül egy hónappal előre bejelentett, illetve be nem jelentett ellenőrzésekre, valamint panasz alapján, illetve hivatalból indított vizsgálatokra is. A minisztérium ígérete szerint jogsértés esetén 80%-os arányban utóellenőrzéseket is végezni fognak.

Ezek a célvizsgálatok ellenőrzési ütemezései

2017. II. negyedév: Építőipar

2017. II. negyedévében a hatóság az építőipari kivitelezési tevékenységeket fogja vizsgálat alá venni. Ennek oka az, hogy ebben a szektorban kiemelkedően magas a súlyos munkabalesetek aránya, valamint jelentős számú munkavállaló dolgozik egészségkárosító kockázatok között. Említésre méltó ezzel összefüggésben az is, hogy a szektorban a bejelentés nélküli foglalkoztatás aránya is kiugróan magas, ám ezt a kormányhivatal másik ága fogja ellenőrizni.

2017. IV. negyedév: Kereskedelmi ágazat

A kereskedelmi ágazat célvizsgálatát az indokolja, hogy ebben a szektorban kiemelten magas a foglalkoztatottak száma, valamint, hogy ebben a szektorban is kiemelten magas a munkabalesetek aránya.

2017. III-IV. negyedév: Megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatása

A célvizsgálat indokoltságát az a körülmény adja, hogy a kormányzat rá kíván világítani a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásával összefüggő speciális szabályokra. Ezen túlmenően eleget kíván tenni az Alapvető Jogok Biztosa AJB 5360/2012. számú jelentésében foglalt kritikai észrevételeknek is. A megváltozott munkaképességű személyekkel összefüggésben érvényesülő legfontosabb követelményekről mi is beszámoltunk.

Ezek az elérni kívánt célok

A munkavédelem területén az ellenőrzések célja az egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munkavégzés feltételeinek az ellenőrzése, melyet mind a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. tv. (Mt.), mind pedig az Mvt. előír. A hatóság kiemelten, előzetes bejelentés alapján fogja ellenőrizni a nagy létszámú munkavállalókat foglalkoztató munkáltatókat, illetve esetükben utóellenőrzést is ígérnek. Kiemelt ellenőrzést fognak maguk után vonni a veszélyes munkaeszközöket, technológiát alkalmazó munkáltatók,a zajjal, rákkeltő vagy mutagén anyagok expozíciójával járó munkahelyek, de nagyobb figyelem fog irányulni a sérülékeny munkavállalói csoportok (fiatalkorúak, terhes munkavállalók, megváltozott munkaképességű munkavállalók) védelmére is. A szolgáltató állam jegyében évente több alkalommal nyílt nap keretében is gondoskodnak majd a munkavállalók és a munkáltatók tájékoztatásáról.

Tízmilliós munkavédelmi és közigazgatási bírság is kiszabható

A hatóság a kitűzött céljai elérése érdekében egységes, fokozatos és arányos intézkedéseket köteles hozni. Az irányelv kiemeli, hogy a jogsértésekkel szemben teljes szigorral kell fellépni. A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV.tv.12/A§-ában foglaltaknak megfelelően a hatóság a bírság kiszabásától az élet, testi épség vagy egészség veszélyeztetése esetén nem tekinthet el. A hatóság két féle bírságot szabhat ki. A munkavédelmi hatóság munkavédelmi bírságot alkalmaz az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó követelmények teljesítését elmulasztó, és ezzel a munkavállaló életét, testi épségét vagy egészségét súlyosan veszélyeztető munkáltatóval vagy a törvényben meghatározott összehangolási kötelezettség megvalósításáért felelős személlyel vagy szervezettel szemben. A munkavédelmi bírság az Mvt.82.§(3) bekezdés alapján 50.000-től 10.000.000,-Ft-ig terjed. Emellett új bírság típusként 500.000,-Ft-ig terjedő közigazgatási bírság kiszabására is lehetőség van. A munkavédelmi hatóság közigazgatási bírsággal sújtja azt a természetes személyt, aki a szervezett munkavégzés során a munka egészséges és biztonságos végzésére, illetve annak ellenőrzésére vonatkozó szabályokat megszegi vagy feladatkörében e szabályok végrehajtásának mellőzését eltűri, a munkabalesettel kapcsolatban nyilvántartási, kivizsgálási, jegyzőkönyv-készítési és bejelentési kötelezettségét kellő időben nem teljesíti vagy valótlan adatot közöl, illetve a baleset valódi okát eltitkolja vagy feltárását megakadályozza, a foglalkozási megbetegedéssel, fokozott expozíciós esettel kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettségét nem teljesíti vagy a foglalkozási megbetegedés, fokozott expozíció kivizsgálását akadályozza vagy a munkáltató képviselőjeként a munkavédelmi képviselőt a munkavédelemre vonatkozó szabályban biztosított jogainak gyakorlásában akadályozza, illetve a munkavédelmi képviselővel szemben jogainak gyakorlása miatt hátrányos intézkedést tesz.

Az ellenőrzések személyi és tárgyi feltételei kérdésesek

A munkavédelmi és a munkaügyi ellenőrzések aktualitásainak bemutatásakor nem lehet szó nélkül hagyni azt a tényt, hogy az utóbbi években a felügyeleti szervek egyébként kiváló és magas szakmai felkészültséggel rendelkező személyi állománya mintegy 40-50%-kal csökkent, és ezzel arányos az ellenőrzések számának a csökkenése is. A személyi állomány csökkenésével párhuzamos volt a szervezetrendszer átalakítása is, a Nemzeti Munkaügyi Hivatal, mely 2012. január 1. napjával jött létre 2014. december 31. napjával már meg is szűnt. A biztonságos, tisztességes és jogszerű foglalkoztatás ugyanakkor kiemelten fontos szempontok, melyekkel összefüggő ellenőrzések számának a csökkenése a jogkövető vállalkozások versenyhátrányát növeli.



Dr. Kéri Ádám
ügyvéd
KRS Ügyvédi Iroda