Komáromi akkumulátorgyár: nem volt veszélyes anyag, nem tudják, miért fájt a fejük a kórházba került dolgozóknak

A komáromi akkumulátorgyár közleményében azt írták, a Komárom-Esztergom Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság és a Komáromi Rendőrkapitányság még aznap kiszállt a helyszínre és mobil laboros méréseket végzett az SK On telephelyén, amelyek eredményei egyértelműen megerősítették, hogy határérték feletti veszélyes anyag nem volt kimutatható. Hangsúlyták: mindent megtesznek azért, hogy az SK On működésével munkatársaik és a komáromi lakosok biztonsága ne kerüljön veszélybe.

Tudatták azt is, hogy az illetékes hatóságok laboreredményétől függetlenül belső vizsgálatot rendeltek el a probléma azonosítására, illetve a megelőzéséért további intézkedéseket tesznek.

A közleményben a korábban, 2022. január 20-án történt szivárgással kapcsolatban a sajtóinformációkat pontosítva azt közölte az akkumulátorgyár: a valóságnak nem megfelelő a tényállás miszerint veszélyes anyagok szivárogtak ki a külvilágba, és 29 munkavállaló rákkeltő anyagoknak volt kitéve 2022 januárjában. Aznap a tűzoltóság arra a következtetésre jutott, hogy nem külső szivárgásról van szó, mivel a munkahelyen belüli és kívüli mérések eredményei a szabványos értékek alatt maradtak. Rámutatnak: ez az információ a Komárom-Esztergom Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság honlapján is megtalálható. Hozzátették: mind a 21 dolgozót, aki fejfájásos tünetekre panaszkodott, orvosi vizsgálat után, rendellenesség és további panasz hiányában hazaküldték.

Az LMP nem hagyná annyiban 

Csárdi Antal, az LMP frakcióvezető-helyettese kedden a komáromi akkumulátorgyár előtt tartott sajtótájékoztatóján közölte: "egyértelmű, hogy ma Magyarországon nincsenek meg a veszélyes üzemek működésének feltételei". Az LMP írásbeli kérdéssel fordul a kormányhoz, választ várva arra, hogyan kívánják biztosítani a környezet és az emberek egészségének védelmét - jelentette ki a politikus.

A frakcióvezető-helyettes hozzátette, határozati javaslattal szeretnék elérni, hogy a kormány szigorítsa meg az ellenőrzést és a bírságokat a cégek árbevételének arányában határozzák meg, mert ma a bírságok olyan kis mértékűek, hogy azokat az érintettek könnyedén ki tudják fizetni.

"Meggyőződésünk, hogy nem lehet eladni az emberek egészségét és a környezethez fűződő jogainkat, csak azért, hogy ezek a cégek minél nagyobb profitot tehessenek zsebre" - fogalmazott Csárdi Antal.