A munkavállalók mentális egészségére kevésbé figyelnek a cégek

Az egészség szerepének felértékelődése nem csak egyéni, de társadalmi szinten is egyre fontosabb kérdés, mindezek következtében a trendek az élet több területén, így a munkahelyen is éreztetik hatásukat. A dolgozók egészségi állapotának, fizikai, szellemi fittségének megőrzéséről, illetve annak hasznosságáról egyre többet hallani HR-szakemberektől, és ahogyan a Szinapszis Kft. aktuális eredményei mutatják, nincsen ezzel másképpen a magyar dolgozó sem.

A májusban végzett kutatásban közel 400 munkavállaló nyilatkozott a munkahelyi egészségről. A kitöltők 13 százaléka folyamatosan, további 30 százalékuk gyakran stresszes munkája miatt - igaz ez különösen a nőkre, és nem meglepő módon a vezető beosztásban lévőkre.

10-ből 9 dolgozó szerint a munkaadónak kötelessége lenne munkavállalói egészségre gondolnia, feladata a dolgozók egészségének védelme. A demográfiai bontások alapján életkor és nem szerint nincs különbség a kérdés megítélésében, míg régió alapján inkább a vidéki emberek emelték ki ennek fontosságát.

A fentiekben megfogalmazott elvárások ellenére 56 százalék nem érzékeli, hogy saját munkahelyén elsődleges prioritás lenne az alkalmazottak egészségvédelme, 27 százalék valamelyest fontosnak látja azt, hogy opcionálisan igénybe vehető lehetőségek érhetők el. Teljes körű elköteleződésről a kitöltők 17 százaléka nyilatkozott, esetükben rendszeres kötelező programokkal, vizsgálatokkal támogatja a munkaadó testi, lelki jólétüket.

Itthon egyelőre az "alap" egészségvédelmi programok, lehetőségek jellemzőek

Átlagosan a munkavállalók 83 százaléka nevezett meg valamilyen már most is elérhető lehetőséget, de az egészség védelmét támogató programok elfordulása cégméret szerint változó. A magánvállalkozásoknál dolgozók 72 százaléka említett ilyen elemet, míg a multinacionális cégnél dolgozók 92 százalékáról mondható el ugyanez.

Összességében inkább az alap-általános üzemorvosi vizsgálat jellemző, ezt a válaszadók 74 százaléka jelölte meg. 23 százalékuk egészségpénztári tagsággal rendelkezik, 20 százalékuk pedig részt vett már egészségvédelmi oktatáson. Ugyanakkor az egyéb lehetőségek, különösen a mentális egészséget támogató programok (például coaching, szupervízió) előfordulása lényegesen ritkább, a hazai munkahelyeken egyelőre kevésbé jellemző.