A passzív státuszú diákok után nincs adókedvezmény

Már korábban írtunk arról, hogy a passzív féléves hallgatók a nem megfelelően összehangolt törvényi szabályozásnak köszönhetően ki vannak zárva a munka világából, ugyanis másként határozza meg a NAV által is hivatkozott társadalombiztosítási, illetve a felsőoktatási törvény azt, hogy ki minősül nappali tagozatos hallgatónak. Előbbi szerint csak hallgatói iskolaigazolással rendelkező, nappali tagozatos diákokat alkalmazhatnak az iskolaszövetkezetek járulékfizetési kötelezettség nélkül, így a NAV nem fogadja el hallgatói státuszukat, és alkalmazásuk esetén őket főállású munkavállalóként kezeli. Ez a probléma egyszerűen megoldható lenne, ha a törvényben foglaltaknak megfelelően a hallgatói jogviszony igazolására minden hivatal elfogadná a diákigazolványt, mint közokiratot.

A NAV szerint a felsőoktatási törvény (Nftv.) alapján ugyan a szüneteléssel nem szűnik meg automatikusan a hallgatói jogviszony, a tanuló viszont mivel nem jár felsőoktatási intézménybe, de akár dolgozhat is. Az iskolaszövetkezeten keresztül foglalkoztatott aktív diákokat megillető kedvezményeket nem veheti igénybe, vagyis a nappalisokkal szemben a társadalombiztosítási törvény alapján "biztosítottá válik", a járulékokat a béréből automatikusan levonják.

Ha a passzív hallgató az iskolaszövetkezetben vállal munkát, az adóalap után 27 százalék szociális hozzájárulási adót kell fizetnie (a nappali tagozatos diákokat ilyen esetben nem terheli a társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettség, személyi jövedelemadó azonban igen). Egyszerűsített foglalkoztatási formában a passzív és a nappalis hallgatók is munkába állhatnak, itt nettó 840 ezer forint összesített bér alatt nincs járulékfizetési kötelezettség, csak a törvényben meghatározott közterhet kell fizetni. Az ellenőrzéskor a passzív hallgatónak az oktatási intézménytől a jogviszony fennállását (kezdetét és végét) bizonyító igazolást kell bemutatnia, vagyis a diákigazolvány ez esetben nem elegendő.

Napi Gazdaság