A pozitív változások ellenére van még mit javítani a munkaügyi ellenőrzésen

A szakemberek nehezményezik, hogy túl sok az azonos témakörben és azonos kört érintő elfogadott pályázat, illetve ezek összesítése sem történik meg a témák lezárását követően. A probléma, hogy nem (vagy nem tökéletesen) megfelelő célokat tűznek ki, olyanokat, amelyekhez csak kevésbé lehet megnyerni a közvélemény vagy a kormányzati szervek támogatását.

Az ellenőrzési, felügyeleti tevékenységek terén is megfigyelhetők kisebb zavarok, jelenleg ugyanis nem differenciálnak az apró kényszervállalkozások és a tőkeerős nagyvállalatok között, így hol túl szigorú, hol túl toleráns az ellenőrzés. A munkáltatók főként a hatóság bírságolási gyakorlatát sérelmezik, mivel rendszerint az adminisztratív mulasztásokért (üzembe helyezést megelőző előzetes munkavédelmi vizsgálat, időszakos és soron kívüli felülvizsgálat elmaradása) is bírságolnak. Mindeközben természetesen próbálják hárítani a felelősséget, szorgalmazzák, hogy a mulasztást elkövető munkavállalót is vonják személyes felelősségre (szabálysértési, helyszíni bírság), ezzel ösztönözve a szabályok betartására.

További probléma, hogy a szabályok betartását elősegítő módszerek még nem alakultak ki, a különböző jogszabályok, előírás-értelmezések leginkább csak belső használatra születnek, pedig a munkáltatók ezek birtokában pontosabb információkhoz juthatnának. Az elmúlt évek pozitív eredményeire alapozva tovább kell javítani a munkavédelmi kommunikációs rendszert, elvégre a hatályos jogszabályok szerint az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség kötelezettsége a munkavédelem nemzetgazdasági irányításáról gondoskodni, olvasható a Napi Gazdaságban.