A prémium

Vita esetén azt szükséges tisztázni, hogy történt-e előre prémiumkitűzés, s milyen feltételekkel. A prémium szempontjából tehát nem a juttatás elnevezése, hanem a tartalma az irányadó. Elnevezése ellenére nem mozgó bérnek, hanem prémiumnak minősül az előre kitűzött feladathoz kötött "mozgó bér". Az ilyen mozgó bérnek nevezett juttatás tehát prémiumnak minősül, ha viszont olyan mozgó bérnek nevezett juttatásról van szó, amely feltételekhez nem kötött, s amelynek megadását a munkáltató a mérlegelési jogkörben döntheti el, a mozgó bérnek nevezett juttatás valójában jutalom jellegű, s annak megadása iránt per nem indítható.

A prémiumfeltétel meghatározása a munkáltató mérlegelési jogkörébe tartozó kérdés, e körben munkaügyi vitának nincs helye.

A kollektív szerződés vagy más belső szabályzat meghatározhatja ugyan a premizálható munkaköröket, kitűzés nélkül azonban önmagában ez a körülmény nem ad alapot a prémiumkövetelésre, s az sem követelhető, hogy a munkáltató a prémiumra jogosító munkakörök meghatározása alapján tűzzön feltételt a felsorolt munkakörök munkavállalói számára. Szabályszerű prémiumfeladat meghatározása hiányában prémium tehát nem jár, kivéve az alább ismertetett esetet.

A munkáltató természetesen nincs elzárva attól, hogy kitűzés nélkül is fizessen prémiumnak nevezett juttatást. Amennyiben a munkáltató ilyen juttatást csak a munkavállalói egy részének fizetett, más munkavállalók azon az alapon nem követelhetik a prémium kifizetését, hogy a munkáltató más, hozzájuk hasonló munkakörökben lévő munkavállalóknak fizetett. A prémiumfeladat meghatározása hiányában fizetett prémium ugyanis jutalom jellegű.

Célszerű a prémiumfeladat írásban való közlése, a kitűzésnek azonban nem érvényességi feltétele, hogy az írásban történjen. Vita esetén azonban a feladat meghatározását a munkavállalónak kell bizonyítania.

A prémiumfeladatok mellett prémiumcsökkentő, vagy a fizetést kizáró feltételek is meghatározhatók. Sem e körben, sem a prémiumfeladatok helyes vagy célszerű (ésszerű) volta miatt nincs helye munkaügyi vitának, e kérdések is munkáltatói mérlegelési jogkörbe tartoznak. Nem indítható munkaügyi vita a kollektív szerződésben meghatározott prémiumszorzók megváltoztatása iránt azon az alapon, hogy időközben a követelmények irreálissá váltak.

Prémiumfizetésben a munkaszerződésben is megállapodhatnak a felek. A munkaszerződésben kitűzött prémium fizetését a munkavállaló követelheti. Amennyiben a munkaszerződésben kikötötték, hogy a munkáltató prémiumot fizet, s prémiumfeladatot nem tűz ki, ennek elmulasztására mint kizáró okra nem hivatkozhat, s a munkaszerződésben megígért prémiumot köteles megfizetni.

Amennyiben a munkavállaló a kitűzött prémiumfeladatot teljesítette, s kizáró feltételek sem állnak fenn, a munkavállaló a prémiumra alanyi jogot szerzett. Példák a bírói gyakorlatból a teljesítés körében:

Részleges teljesítés esetén a prémium nem jár, kivéve, ha a prémiumfeltétel ezt kifejezetten előírta.

Ha részteljesítés esetén a prémium egyébként nem járna, de a munkáltató mégis fizet prémiumot, a hasonló munkakörű, feladatú és teljesítésű munkavállalóknak is jár prémium. A munkáltató ugyanis a munkavállalók között nem tehet önkényes megkülönböztetést, hanem köteles azonos elvek szerint eljárni.

A prémium az Mt. 109. §-ban szabályozottak szerinti eljárás keretében hozott indokolt határozattal hátrányos jogkövetkezményként csökkenthető, illetve megvonható.

A munkáltató a prémium teljesítését az előre közölt feltétel szerint köteles elbírálni. Utólagosan felhozott feltételek nem vehetők figyelembe, a prémiumfeltételek utólag nem is módosíthatók. A prémiumfeltétel módosítása akkor is tilos, ha azt gazdasági célszerűség egyébként szükségessé tenné.

A munkaviszony évközbeni megszüntetése esetén a munkavállalót a prémium teljes egészében megilleti, amennyiben a prémiumfeladatot a munkaviszony megszüntetéséig teljesítette. Ha a munkaviszony megszüntetéséig részleges teljesítés történt, csak akkor jár a prémium (arányos része), amennyiben a prémiumfeltétel kifejezetten megengedte a részleges teljesítés eseténi prémiumfizetést. Amennyiben viszont a munkavállaló a prémiumfeladat teljesítéséhez hozzá sem fogott, a teljesítéshez nem járult hozzá, nem követelhet arányos prémiumot azon az alapon, hogy a munkaviszonya az év meghatározott részében fennállt.

A bírói gyakorlat szerint a prémiummegvonást, illetve a -csökkentést közlő munkáltatói értesítés ellen nem rövid határidőn belül, hanem az elévülési időn belül van helye munkaügyi vitának.

A munkavállalónak jogalap nélkül kifizetett prémium az Mt. 162. §-a alapján követelhető vissza (60 napon belül írásbeli felszólítással). A prémiumelőleg viszont nem minősíthető jogalap nélkül kifizetett munkabérnek, ha utóbb megállapítható, hogy a prémiumfeltételek nem teljesültek. Miután a prémiumelőleget a munkavállaló elszámolási kötelezettséggel veszi át, a kifizetés feltétele meghiúsulása esetén a prémiumelőleg visszajár. A prémiumelőleget a munkáltató 3 éves elévülési időn belül követelheti vissza.